Rémálomzavar: Hogyan aludjunk jó éjszakát?

A rémálom egy olyan álom, amelyet negatív érzelem kísér, például szorongás vagy félelem, amely felébreszt. A rémálmok gyakoriak a gyermekeknél, de bármely életkorban előfordulhatnak. Tehát honnan származnak a rémálmok, és hogyan lehet megelőzni a rémálmokat? Kövesse az alábbi cikket a válasz megtalálásához.

tartalom

• 1. Mi a rémálom?
• 2. A rémálom-zavar okai
• 3. A rémálom-zavar kockázati tényezői
• 4. Milyen szövődményeket okoz a rémálomzavar?
• 5. Hogyan diagnosztizálják a rémálom-zavart?
• 6. Hogyan kezelik a rémálomzavart?

1. Mi a rémálom?

A rémálmok általában az alvás második felében jelentkeznek. A rémálmok ritkák vagy gyakoriak lehetnek, éjszaka többször is. A rémálmok általában rövidek, de ébren tarthatnak, és megnehezíthetik a visszaalvást.

A rémálmok általában a következő jellemzőkkel rendelkeznek :

• Az álom élénk, igaz és nagyon szomorú
• Az álom cselekménye általában a biztonságot vagy az életet fenyegeti, de lehetnek más témák is.
• Az álmok felébresztenek
• Félelem, szorongás, harag, szomorúság vagy undor érzése az álom miatt
• Izzadás vagy szívdobogás alvás közben
• Ébredéskor tisztán tud gondolkodni, és emlékszik az álom részleteire
• Szorongást okoz, ami megakadályozza, hogy visszaaludj

A rémálmok csak akkor tekinthetők rendezetlennek, ha a következő jellemzők jelen vannak:

• Gyakran előfordul
• Gyászt vagy depressziót okoz egész nap. Például tartós szorongás vagy félelem attól, hogy lefekvéskor ismét rémálmai lesznek.
• Problémái vannak a koncentrációval vagy a memóriával, vagy nem tud abbahagyni az álomképeken való gondolkodást
• Alvás napközben, fáradt vagy alacsony energiafogyasztás
• Foglalkozási, tudományos vagy szociális működési zavarok
• Lefekvéshez vagy a sötéttől való félelemhez kapcsolódó viselkedési zavarok

Ez a rendellenesség gyermekeknél jelentős alvászavart és szorongást okozhat a szülőknek vagy gondozóknak.

>> Az alvászavarokat okozó szorongás és elfoglaltság egyre gyakoribb, és nagyban befolyásolja életminőségünket. Tudja meg, mit kell tudnia az alvászavarokról most.

A gyermekek rémálomzavara jelentős alvászavarokat okozhat a szülők számára

2. A rémálom-zavar okai

A rémálomzavar egyfajta alvászavar, amely alvás közben vagy ébredéskor jelentkező nem kívánt élményekkel jár. A rémálmok gyakran előfordulnak a gyors szemmozgás (REM) fázisában.

A rémálmokat számos tényező okozhatja, többek között:

• Stressz vagy szorongás:  A stressz az életben, például a családban, az iskolában, rémálmokat válthat ki. Egy jelentősebb életesemény, például egy szeretett személy elvesztése hasonló hatással járhat. A szorongásos embereknek nagyobb valószínűséggel vannak rémálmaik.
• Traumás: A rémálmok gyakran előfordulnak baleset, trauma, fizikai vagy szexuális bántalmazás után. A rémálmok gyakoriak a poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvedőknél.
• Alvásmegvonás:  A rendszertelen alvási időket okozó vagy az alvási időt megzavaró vagy csökkentő menetrendek megváltoztatása növelheti a rémálmok kockázatát.
• Gyógyszerek: bizonyos gyógyszerek, például antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentők, béta-blokkolók és Parkinson-gyógyszerek
• Kábítószerrel való visszaélés:  Az alkohol- és kábítószer-használat vagy az elvonási zavarok rémálmokat okozhatnak.
• Egyéb betegségek:  Például depresszió és egyéb mentális zavarok. Egészségügyi állapotok, például szívbetegség vagy rák. Az alvászavarokat rémálmok is kísérhetik.
• Horror történetek és filmek:  Néhány ember számára a horrorfilmek olvasása vagy nézése, különösen lefekvés előtt, rémálmokkal társulhat.

>> Lásd még: 5 gyakori káros szokás lefekvés előtt

A mesék olvasása vagy a horrorfilmek lefekvés előtti megtekintése rémálmokat okozhat

3. A rémálom-zavar kockázati tényezői

A rémálmok gyakrabban fordulnak elő azoknál, akiknek a családjában előfordultak rémálmok vagy alvászavarok, például alvás közben beszélnek.

Ez a rendellenesség 3 és 6 év közötti gyermekeknél fordulhat elő, és általában 10 éves kor után megszűnik. A serdülőkorban a nők gyakrabban fordulnak elő, mint a férfiak.

4. Milyen szövődményeket okoz a rémálomzavar?

A rémálom rendellenesség súlyos egészségügyi és pszichológiai szövődményeket okozhat, beleértve:

• Túlzott nappali alvás: Befolyásolja a munkát és a tanulást, a napi tevékenységeket, például a vezetést és a koncentrációt.
• Hangulati zavarok: például depresszió vagy szorongás.
• Nem akar aludni: attól tart, hogy újra rémálmai lesznek.
• Öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek.

5. Hogyan diagnosztizálják a rémálom-zavart?

Nincs rutin teszt a rémálomzavar diagnosztizálására. A rémálmok csak akkor tekinthetők rendellenességnek, ha az álmok nyomasztóak, vagy megakadályozzák, hogy a személy eleget aludjon. A diagnózis felállításához orvosa megkérdezi az Ön kórtörténetét és tüneteit. Tartalmaz:

• Fizikális vizsgálat:  Azonosítsa a rémálmokat okozó lehetséges egészségügyi állapotokat. Ha a visszatérő rémálmok szorongásos állapotra utalnak, szükség lehet neuropszichológiai vizsgálatra.
• A tünetek megbeszélése: A rendellenességet általában a tünetek részletes leírása alapján diagnosztizálják. Szükséges lehet a beteg családi anamnézisének feltárása alvászavarokra és alvási viselkedésre.
• Poliszomnográfia:  Ha az alvászavarok súlyosak, a poliszomnográfia segít meghatározni, hogy a rémálmok összefüggésben állnak-e az alvászavarokkal. A testen elhelyezett érzékelők rögzítik és figyelik az agyhullámokat, a vér oxigénszintjét, a pulzusszámot, a légzésszámot, valamint a szem és a láb mozgását alvás közben. Az alvási viselkedésről videófelvétel is készíthető.

Az alvási poliszomnográfia segíthet az alvászavarok diagnosztizálásában

6. Hogyan kezelik a rémálomzavart?

A rémálomzavar kezelése általában nem szükséges. Azonban kezelésre van szükség, ha a rémálmok szorongást okoznak, megzavarják az alvást vagy megzavarják a mindennapi életet.

6.1 Orvosi kezelési utasítások:

A rendellenesség okának azonosítása segít meghatározni a kezelés irányát. A kezelés magában foglalja:

• Orvosi kezelés:  Ha a rémálmot egészségügyi állapot okozza, a kezelés célja erre az okra összpontosul.
• Stressz vagy szorongás kezelése:  Ha egy neuropszichiátriai állapot, például stressz vagy szorongás, hozzájárul a rémálmok kialakulásához, stresszcsökkentő technikák vagy pszichoterápia javasolt.
• Vizuális próbaterápia:  Gyakran alkalmazzák olyan embereknél, akiknek rémálmai vannak a poszttraumás stressz zavar (PTSD) miatt . A vizuális próbaterápia segít megváltoztatni egy rémálom kimenetelét, hogy az ébredés után többé ne jelentsen pszichológiai fenyegetést. A páciens ezután próbál, hogy emlékezzen a rémálom új eredményére. Ez segít csökkenteni a rémálmok gyakoriságát.
• Gyógyszerek:  A gyógyszereket ritkán alkalmazzák rémálmok kezelésére. A poszttraumás stressz zavar (PTSD) által okozott súlyos rémálmok esetén azonban a gyógyszeres kezelés alkalmazható.

Stressz kezelés

6.2 Életmódbeli változások

• Rendszeres lefekvés előtti rutin kialakítása: A megfelelő lefekvés-rutin fontos. Lefekvés előtt végezzen csendes, nyugtató tevékenységeket – például olvasson, fejtörőt játsszon. Mély lélegzetet is vehet, vagy relaxációs gyakorlatokat gyakorolhat. Ugyanakkor tanácsos a hálószobát kényelmesen és csendesen tartani.
• Nyugtassuk meg a beteget:  Ha gyermekének rémálma van, legyen türelmes és nyugodt. Miután gyermeke felébredt egy rémálmából, gyorsan nyugtassa meg. Ez segít megelőzni a későbbi rémálmokat.
• Beszélgetés az álomról : Ismertesse az álmot. Mi történik? Ki van az álomban? Miért ijesztőek az álmok?
• Írd át a végét:  Rajzold le vagy írd át a rémálmot, és képzelj el neki happy endet.
• Kezelje a stresszt:  Ha a stressz és a szorongás az oka, végezzen egyszerű stresszoldó tevékenységeket, például mély légzést vagy lazítást.
• Használjon éjszakai lámpát:  Ha az éjszaka közepén felébred, az éjszakai lámpa megnyugtathat.

>> Lásd még: A 10 legjobb stresszcsökkentő étel, amit tudnod kell

A rémálmok meglehetősen ritkák, bár a rémálmok nagyon gyakoriak. Ha a rémálmok zavarják a normális működést, kezelni kell őket. Ha visszatérő és tartós rémálmai vannak, amelyek megzavarják az alvást, félnek lefeküdni, vagy viselkedési zavarokat okoznak, keresse fel kezelőorvosát a leghatékonyabb vizsgálat és kezelés érdekében.