agorafóbia: Miért esel pánikba?

Ha nagy terekben tartózkodik, félsz, ez pszichés probléma jele lehet. Az Önnel előforduló probléma megértéséhez, valamint annak kezeléséhez kérjük, kövesse ezt az agorafóbiáról szóló cikket a Doctor SignsSymptomsList segítségével, hogy felvértezze magát a megfelelő ismeretekkel.

tartalom

• 1. Mi az agorafóbia?
• 2. Az agorafóbia tünetei:
• 3. Mi okozza az agorafóbiát?
• 4. Hogyan diagnosztizálható az agorafóbia?
• 5. Az agorafóbia diagnosztikai kritériumai
• 6. Hogyan kezelik az agorafóbiát?
• 7) Az agorafóbiában szenvedő betegek jövője

1. Mi az agorafóbia?

Az agorafóbia a szorongásos zavar egy másik típusa. Az ezzel a rendellenességgel küzdő emberek gyakran kerülik azokat a helyeket és helyzeteket, amelyekben a következő érzéseket keltik:

• Csapdába esett
• Tehetetlen, haszontalan
• Pánik
• Félénk
• Félelem

Az agorafóbiában szenvedő személy pánikroham tüneteit tapasztalja, amikor stresszes helyzettel szembesül. Ezek a tünetek a következők lehetnek: szívdobogás, idegesség, izzadás, hányinger, másnaposság stb. Ezeket a tüneteket is tapasztalhatják, mielőtt olyan helyzetbe ütköznének, amely megrémiszt. Az állapot olyan rossz lehet, hogy a személy elkerüli a szokásos tevékenységeket. Például: Emiatt a beteg egész nap otthon marad, nem tud kimenni.

Az Országos Mentális Egészségügyi Intézet szerint az Egyesült Államokban a felnőttek 0,8%-a szenved agorafóbiában. Az agorafóbiában szenvedők gyakran rájönnek, hogy félelmeik irracionális, de nem tehetnek ellene. Ez a félelem hatással lehet a családi, baráti és társadalmi kapcsolatokra, és hatással lehet a páciens munkájára és tanulmányi teljesítményére.

Ha gyanítja, hogy agorafóbiája van, a korai kezelés kulcsfontosságú. Kezelésével kezelheti tüneteit és javíthatja életminőségét. A kezelés magában foglalhat gyógyszeres kezelést és életmódbeli változtatásokat, a meglévő állapot súlyosságától függően.

2. Az agorafóbia tünetei:

A tipikus agorafóbiában szenvedőknek gyakran vannak tünetei

• Félnek attól, hogy hosszabb időre elhagyják otthonukat
• Félelem attól, hogy egy szociális helyzetben egyedül marad (tömeg, sorban állás stb.)
• Aggódj, félj attól, hogy elveszíted az uralmat önmagad felett, ha nyilvános helyen leszel
• Félelem a zárt térben való tartózkodástól, nehéz kijutni pl.: Autók, liftek stb.
• Elszigetelje magát, vagy elidegenítse magát másoktól
• Szorongás vagy izgatottság

Az agorafóbia gyakran a pánikrohamokkal egy időben jelentkezik. A pánikrohamok tünetegyüttesek, amelyek néha szorongásos vagy más mentális zavarban szenvedőknél fordulhatnak elő. A pánikrohamoknak számos fizikai tünete lehet, például:

• Mellkasi fájdalom
• Gyorsan ver a szív
• Légszomj
• Szédülő
• Remeg
• Fulladás
• Izzadó
• Hőhullámok
• Hidegrázás
• Hányinger
• Hasmenés
• Zsibbadt
• Bizsergető érzés

Az agorafóbiában szenvedő betegek pánikrohamot kaphatnak. Ez az állapot akkor fordul elő, ha stresszes vagy kényelmetlen helyzetben vannak. Az ilyen helyzetek sokszorosára növelik a beteg félelmét.

3. Mi okozza az agorafóbiát?

A mai napig nem sikerült megtalálni az agorafóbia pontos okát. Vannak azonban olyan tényezők, amelyekről úgy gondolják, hogy növelik a betegség kockázatát. Ezek a tényezők a következők:

• Depresszió
• Vannak más félelmek is, például: Klausztrofóbia, szociális szorongásos szindróma
• más típusú szorongásos zavara van, pl.: generalizált szorongásos zavar, rögeszmés-kényszeres rendellenesség
• A múltban fizikailag vagy szexuálisan bántalmazták
• Problémája van a kábítószerrel, drogokkal

az agorafóbia is gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. A betegség általában gyermekkorban kezdődik, 20 év a betegség átlagéletkora. Ennek a betegségnek a tünetei azonban bármely életkorban megjelenhetnek.

4. Hogyan diagnosztizálható az agorafóbia?

Az agorafóbia diagnózisa azon a tüneteken alapul, amelyekre a beteg panaszkodik, és az orvos által a fizikális vizsgálat során észlelt tüneteken. Orvosa megkérdezi a tüneteket és azok jellemzőit. A kérdések között szerepel, hogy mikor és milyen gyakran jelentkeztek a tünetek. Ezenkívül orvosa rákérdez az Ön kórtörténetére és családtörténetére is. Ezután valószínűleg vérvizsgálatot fognak végezni, hogy kizárják a tüneteit okozó egyéb fizikai állapotokat.

5. Az agorafóbia diagnosztikai kritériumai

Az agorafóbia diagnosztizálásához tüneteinek meg kell egyeznie az Amerikai Pszichiátriai Társaság Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Rendszerében felsoroltakkal. Ez egy diagnosztikai rendszer, amelyet az egészségügyi szakemberek gyakran használnak mentális egészségi állapotok diagnosztizálására.

Diagnosztizálja az agorafóbiát, ha félelmet vagy szorongást érez a következő helyzetekben ( két vagy több helyzet ):

• Használjon tömegközlekedést, például busszal
• Nyílt helyen lenni, például boltban vagy parkolóban
• Zárt térben, például liftben vagy autóban
• Egyedül állva a tömegben
• Magára hagyva a házat

További kritériumok is vannak a pánikbetegség és az agorafóbia diagnosztizálására. A közelmúltban pánikrohamot kellett átélnie, legalább az alábbiak egyikével:

• Tartós szorongás a több pánikroham miatt
• A pánikroham hatásai és következményei miatti aggódás. Példa: Az önkontroll elvesztése, szívroham, megőrülés
• Pánikrohamok következtében fellépő viselkedésbeli változások

Ha tüneteit kábítószerrel való visszaélés, kábítószerek vagy más mentális zavarok vagy egészségügyi állapotok okozzák, nem számítanak bele az agorafóbia diagnózisába.

6. Hogyan kezelik az agorafóbiát?

Az agorafóbia kezelésének különböző módjai vannak. Az Ön állapotától függően kezelőorvosa különböző kezeléseket javasol.

Terápiás terápiák:

6.1) Pszichoterápia:

Liệu pháp tâm lý, còn được biết đến là trị liệu trò chuyện, bao gồm những cuộc gặp gỡ thường xuyên với nhà trị liệu hoặc một chuyên gia tâm lý. Điều này sẽ cho bạn cơ hội để có thể nói về nỗi sợ hãi của bản thân mình. Qua cuộc trò chuyện, bạn và bác sĩ sẽ tìm ra vấn đề góp phần vào nỗi sợ của bạn. Liệu pháp tâm lý thường kết hợp với điều trị bằng thuốc để đạt được hiệu quả tốt nhất. Nói chung, đây là một loại điều trị ngắn hạn, được dừng lại khi bạn có thể tự ứng phó được với nỗi sợ hãi hoặc lo lắng của mình trong những tình huống căng thẳng.

6.2) Liệu pháp nhận thức hành vi:

Liệu pháp nhận thức hành vi là một loại tâm lý trị liệu phổ biến nhất được sử dụng để điều trị cho những người mắc chứng sợ khoảng rộng. Phương pháp này giúp bạn hiểu cảm giác và suy nghĩ bị sai lệch do chứng sợ khoảng rộng. Đồng thời liệu pháp này sẽ hướng dẫn bạn cách vượt qua những tình huống căng thẳng bằng cách thay thế những suy nghĩ bị sai lệch bởi những suy nghĩ tích cực hơn. Từ đó, việc điều trị sẽ giúp bạn lấy lại khả năng kiểm soát trong đời sống thường ngày.

6.3) Liệu pháp tiếp xúc:

Liệu pháp tiếp xúc cũng có thể giúp bạn vượt qua nỗi sợ hãi của chính bản thân bạn. Khi điều trị bằng liệu pháp này, bạn sẽ từ từ trải nghiệm với tình huống khiến bạn sợ hãi. Điều này có thể làm cho nỗi sợ của bạn giảm dần theo thời gian.

6.4) Thuốc:

Một số thuốc có thể làm giảm nhẹ triệu chứng của bệnh hoặc của cơn hoảng loạn. Tuy nhiên, trước khi sử dụng bất kỳ loại thuốc nào thì hãy trao đổi với bác sĩ của bạn. Các loại thuốc bao gồm:

• Thuốc ức chế tái hấp thu chọn lọc serotonin. Ví dụ: Paroxetine (Paxil) hoặc Fluoxetine (Prozac)
• Thuốc ức chế tái hấp thu chọn lọc serotonin và norepinephrine. Ví dụ: Venlafaxine (Effexor) hoặc duloxetine (Cymbalta)
• Thuốc chống trầm cảm ba vòng. Ví dụ: Amitriptyline (Elavil) hoặc nortriptyline (Pamelor)
• Thuốc chống lo âu. Ví dụ alprazolam (Xanax) hoặc clonazepam (Klonopin)

6.5) Thay đổi lối sống:

Thay đổi lối sống không cần thiết trong điều trị chứng sợ khoảng rộng, tuy nhiên điều đó có thể làm giảm lo âu trong đời sống thường ngày. Bạn có thể thử một số cách sau:

• Tập thể dục thường xuyên để gia tăng sản xuất một số chất tại não. Những chất này sẽ làm bạn cảm thấy hạnh phúc hơn và thư giãn hơn
• Có một chế độ ăn uống lành mạnh. Bao gồm: ngũ cốc, rau và protein sẽ giúp bạn cảm thấy tốt hơn về thể trạng chung
• Luyện tập thiền mỗi ngày hoặc thực hành những bài tập hít thở sâu để làm giảm lo âu và vượt qua những cơn hoảng loạn

Trong quá trình điều trị, tốt nhất là nên tránh sử dụng thực phẩm chức năng và thảo dược. Hiện nay, những loại thuốc tự nhiên vẫn chưa được chứng minh có hiệu quả trong điều trị lo âu. Ngoài ra, chúng có thể gây phản ứng tương tác với thuốc và làm giảm hiệu quả của thuốc. Vì vậy, trước khi sử dụng một loại thuốc, chất ngoài đơn thuốc của bác sĩ, hãy trao đổi để chắc rằng chúng không làm ảnh hưởng đến kết quả điều trị bệnh.

7) Tương lai của bệnh nhân mắc chứng sợ khoảng rộng

Chứng sợ khoảng rộng không phải lúc nào cũng phòng ngừa được. Tuy nhiên, điều trị sớm rối loạn lo âu hoặc rối loạn hoảng loạn có thể giúp ích. Thông qua việc điều trị, bạn sẽ có một cơ hội để trở nên tốt hơn. Khả năng điều trị dễ và nhanh hơn khi nó được bắt đầu sớm hơn. Chính vì vậy, nếu bạn nghi ngờ mình mắc chứng sợ khoảng rộng, đừng ngại đến với SignsSymptomsList để nhận được sự hỗ trợ chất lượng nhất. Chứng bệnh này có thể làm bạn suy nhược vì nó ngăn bạn tham gia vào các hoạt động trong đời sống hằng ngày. Tuy không có cách nào chữa khỏi, nhưng việc điều trị sẽ làm giảm đáng kể các triệu chứng và cải thiện chất lượng cuộc sống của bạn.

Bác sĩ Vũ Thành Đô