Idegkompressziós szindróma, amit tudnia kell

Az idegkompressziós szindróma olyan állapot, amelyben megnövekedett nyomás nehezedik az idegekre, például a porcokra, csontokra, izmokra stb. Ez az állapot nem életveszélyes, de fájdalmat okoz és megzavarja az életét. A következő cikk a SignsSymptomsList teljes információt foglalja össze az idegkompressziós betegségről, a definíciótól, a tünetektől, az okoktól a diagnózisig, a kezelésig és a megelőzésig. Remélhetőleg ez segíteni fog abban, hogy a betegek általánosabb információkkal rendelkezzenek erről a betegségről, és ezáltal megfelelő döntést hozhassanak az orvoshoz fordulásról.

tartalom

• 1. Mi az idegkompresszió?
• 2. Idegkompresszió tünetei
• 3. Ok
• 4. Kockázati tényezők
• 5. Milyen orvosi technikákat alkalmaznak az idegkompressziós szindróma diagnosztizálására?
• 6. Idegkompresszió kezelése
• 7. Intézkedések az idegkompressziós betegség megelőzésére

1. Mi az idegkompresszió?

Az idegkompressziós betegség akkor fordul elő, ha túl nagy nyomás nehezedik egy idegre a környező szövetekből - például csontból, porcból, izomból vagy szalagokból. Ez a nyomás megzavarja az idegek működését, fájdalmat, bizsergést, zsibbadást vagy gyengeséget okozva.

Az idegek összenyomása a test bármely részén előfordulhat. Például a gerincben lévő porckorongsérv nyomást gyakorol egy ideggyökérre. Fájdalmat okoz, amely a láb hátsó részébe sugárzik (iász). A csukló idegeinek bármelyik összenyomódása fájdalmat és zsibbadást okozhat a kezekben és az ujjakban (carpal Tunnel Syndrome).

2. Idegkompresszió tünetei

2.1. Gyakori zsibbadás

A zsibbadás az idegkompresszió tipikus tünete. Mert cselekvéskor az idegi jeláramlás megszakad, rövid távú merevséget okozva, de folyamatosan ismétlődik. Súlyos esetekben, ha nem kezelik azonnal, tartós bénulást okozhat.

2.2. Olyan érzés, mintha tű szúrna

Az idegek funkciója a jelek továbbítása a test egyik helyéről a másikra. Ezért bármi, ami megzavarja ezt a jelet, tűket és tűket okoz. Általában ez a jelenség bizonyos területeken fordul elő, és 3-5 percig tart. Ha folyamatosan megjelennek, ellenőriznie kell egészségi állapotát az idegkompressziós szindróma megelőzése érdekében.

2.3. Athritis

Az ízületi fájdalom a becsípődött ideg leggyakoribb és legnyilvánvalóbb tünete. A fájdalom kisugárzik és számos ízületen áthalad a test más részeivel együtt. Különösen a derék, a térdízületek , a vádli, a karok. Ez azért történik, mert az ideg begyullad és megduzzad. Befolyásolja a csatlakozási funkciójukat.

2.4. Izomgyengeség egy bizonyos területen

A karok, kezek, lábak és lábak izmainak gyengesége gyakran figyelmeztető jel arra, hogy egy motoros ideg összenyomódik. A motoros idegek jeleket szállítanak az agyból az izmokba. A gyenge izmok annak a jele, hogy probléma van az idegkapcsolatokkal.

>> Az isiász gyakori betegség a 30-60 évesek körében. Bár nem súlyos betegség, fájdalmat okoz, amely nagymértékben befolyásolja a napi tevékenységeket. A SignsSymptomsList segítségével a következő cikkből tudhat meg többet az isiászról: Ismerje meg az isiászt

3. Ok

Idegkompresszió akkor következik be, amikor a környező szövetek nagy nyomást gyakorolnak az idegre. Egyes esetekben ez lehet csontszövet vagy porc – például egy ideggyököt összenyomó porckorongsérv esetén. Más esetekben az izmok vagy szalagok lehetnek a tettesek. Carpal tunnel szindróma esetén. Különféle szövetek felelősek a kéztőalagút idegösszenyomódásáért. Ezek közé tartozik az ínhüvely duzzanata, vagy az ínszalag megvastagodása és metamorfózisa.

Számos probléma okozhatja, hogy a szövet összenyomja az ideget. A sérülések, a rossz testtartás, az ízületi gyulladás, az ismétlődő hobbiból, a munkából vagy a sporttevékenységből eredő stressz, valamint az elhízás az idegek összenyomódásának gyakori okai.

A nyomás ideggyulladást és idegi funkcióvesztést okoz. Ha az ideg csak rövid ideig csípődik meg, általában nincs maradandó károsodás. Amikor a nyomás enyhe, a normál idegműködés visszaáll. Ha azonban a nyomás továbbra is fennáll, krónikus fájdalom és maradandó idegkárosodás léphet fel.

4. Kockázati tényezők

A következő tényezők növelhetik az idegösszenyomódás kockázatát:

• A rossz testtartás extra nyomást gyakorol a gerincre és az idegekre.
• Osteoarthritis: Az ideg becsípődése az osteoarthritis által okozott csontsarkantyúból származhat.
• Túlzott mozgás: Olyan munka vagy hobbi, amely ismétlődő kéz-, csukló- vagy vállmozgásokat igényel. Mint például a futószalagon végzett munka, növeli annak valószínűségét, hogy idegösszenyomás szenved.
• Elhízás: A túlsúly stresszt okozhat az idegekben.
• Genetika: Bizonyos genetika hajlamos olyan problémákra, amelyek az idegek becsípődéséhez vezetnek. 

5. Milyen orvosi technikákat alkalmaznak az idegkompressziós szindróma diagnosztizálására?

Kezelőorvosa értékelni fogja a tüneteit. Ezután tesztek és fizikai vizsgálat használható az idegkompressziós szindróma azonosítására.

Az idegkompressziós szindróma ritkább formáinak diagnosztizálására használt tesztek közül néhány:

• Idegvezetési teszt
• Elektromechanikus
• Szuperszonikus
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

Carpal tunnel szindróma és ulnaris kompressziós szindróma esetén. A diagnosztikai vizsgálat nem mindig szükséges. Azonban hasznos információkat nyújtanak a tömörítés helyéről és súlyosságáról.

6. Idegkompresszió kezelése

Minden egyes beteg idegkompressziós esetére külön kezelési terv készül. De általában az alábbi módon történik:

• Fizioterápia: Gyógytorna, terápiás gépek. Ez a módszer hosszú távú kezelést igényel, türelmesen követve az orvos utasításait. Fizioterápiás kezelést a Kórház Rehabilitációs Osztályán vagy külső klinikákon kaphat. 
• Gyógyszerek (Orvosi kezelés): A neurológus vizsgálat után szájon át szedhető gyógyszereket, injekciós szereket stb. ír fel, de ez a módszer csak a tünetek kezelésére, a betegség progressziójának szabályozására szolgál, a betegség teljes gyógyulása nehéz. 
• Műtét, ha az orvosi kezelés és más konzervatív módszerek nem reagálnak.

7. Intézkedések az idegkompressziós betegség megelőzésére

Az idegösszenyomódás megelőzése érdekében a betegnek a következő intézkedéseket kell alkalmaznia:

• • Legyen fizikailag aktív: Sportoljon, végezzen rendszeres testmozgást napi 30 percig. Ezáltal segíti az ízületek rugalmasságát, csökkenti a fájdalmat és a zsibbadást.
  • Növelje a káliumot tartalmazó élelmiszerek mennyiségét: A kálium részt vesz a sejtek anyagcseréjében. A káliumhiány gyengíti az idegek közötti kapcsolatokat. Ez súlyosbítja az idegkompresszió jelenségét. Ezért a betegeknek káliumtartalmú ételeket kell hozzáadniuk, például: sárgabarack, banán, narancs, dió...
  • Kalcium-kiegészítők: Az idegekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében sok kalciumot tartalmazó ételeket kell fogyasztania, például tejet, sajtot, kelkáposztát, spenótot stb. Az általános egészségi állapotot is javítja.
  • Korlátozza a sok zsírt tartalmazó sült ételeket, a feldolgozott húsokat, a gyorsételeket, például a hot dogot, a sült csirkét stb.
  • Kerülje az olyan stimulánsok használatát, mint a sör, alkohol, szénsavas italok, dohányzás stb.
  • Ne üljön túl sokáig a számítógép előtt.
  • Tartsa be az egészséges testsúlyt, kerülje a túlzott súlygyarapodást, amely idegösszenyomódást okoz.

Az idegkompresszió nem túl veszélyes betegség, ha korán észleljük. A fenti SignsSymptomsList cikk alapvető általános ismereteket nyújt az idegkompressziós szindrómáról. Ha tünetei vannak, vagy bármilyen kérdése van, forduljon orvosához tanácsért és azonnali kezelésért.

>> A VII. ideg bénulása, más néven arcbénulás. Gyakori tünet az arc, a szemhéjak vagy a száj egyik oldalának gyengesége. A betegség meglehetősen veszélyes, és egész életen át tartó következményekkel járhat. Ebben a cikkben alapvető információkat nyújtunk a „7. idegbénulásról”: VII. idegbénulásról és arról, amit tudnia kell.