10 fontos vérvizsgálati mutató, amelyet tudnod kell

A vérvizsgálat egy gyakori vizsgálat, amelyet gyakran rendelnek el, amikor meglátogatja a kórházat. Az alábbiakban 10 fontos vérvizsgálati indikátorról olvashat, ezek mit jelentenek, és mit kell tudni a vérvételi teszt elvégzésekor.

tartalom

• Milyen gyakran kell vérvizsgálatot végezni?
• Néhány gyakori vérvizsgálat
• Miért kell egyes vérvizsgálatokhoz koplalni a felvétel előtt?
• Mennyi idő múlva jönnek ki a vérvizsgálati eredmények?
• 10 fontos vérvizsgálati mutató
• Hogyan történik a vérvizsgálat?

Milyen gyakran kell vérvizsgálatot végezni?

A rendszeres vérvizsgálat az egyik fontos módja az általános testi egészségi állapot ellenőrzésének. Ez az ellenőrzés segíthet nyomon követni szervezete ciklusát, és megfelelő egészségügyi terveket készíteni.

Az orvosszakértők szerint évente legalább egyszer el kell végezni a vérvételt. De ez a minimum. Gyakoribb vérvizsgálatot is végezhet, ha:

• Szokatlan, tartós tünetek észlelése, a fáradtságtól a szokatlan súlygyarapodásig vagy fájdalmakig.
• Figyelni szeretné egészségi állapotát. A különböző vérkomponensek, például a HDL és az LDL koleszterin szintjének ismerete lehetővé teszi, hogy módosítsa étrendjét vagy edzéstervét az egészségtelen szokások minimalizálása érdekében. Ezzel is optimalizálható a tápanyagbevitel.
• Csökkenteni szeretné a betegségek vagy szövődmények kockázatát. A rendszeres vérvizsgálattal már korai stádiumban kimutathatók a legtöbb betegség figyelmeztető jelei. A szív-, tüdő- és vesebetegségek vérvizsgálattal diagnosztizálhatók.

Néhány gyakori vérvizsgálat

Néhány a leggyakoribb tesztek közül:

• Teljes vérkép (CBC).
• Vérbiokémia/Alapanyagcsere panel.
• Pajzsmirigy működési teszt.
• A tápanyagvizsgálatok ellenőrzik az alapvető anyagok, például a vas vagy a B-vitamin szintjét.

Néhány további teszt:

• Enzimek, ha fennáll a rák vagy más állapotok, például cirrhosis, stroke vagy cöliákia kockázata.
• szexuális úton terjedő betegségek (STD) vizsgálata .

Vérvétel

Miért kell egyes vérvizsgálatokhoz koplalni a felvétel előtt?

Minden, amit eszel és iszol, vitaminokat, fehérjét és egyéb tápanyagokat tartalmaz. Befolyásolhatják a vérben lévő anyagok szintjét, átmenetileg növelve vagy csökkentve.

A 8-12 órás koplalás biztosítja, hogy a vérvizsgálati eredmények ne ingadozzanak nagy mértékben, és az eredmények a lehető legpontosabbak legyenek.

Néhány gyakori teszt, amely böjtölést igényelhet:

• Koleszterin teszt.
• Vércukor teszt.
• Májfunkciós vizsgálat.
• Vesefunkciós vizsgálat.
• Alapvető anyagcsere vizsgálat.
• Glükóz teszt .

Mennyi idő múlva jönnek ki a vérvizsgálati eredmények?

Az eredmények néhány órától több napig is eltarthatnak a mérőszámok eredményeinek teljes táblázatához. Íme néhány példa néhány gyakori teszt értékelési idejére:

• Teljes vérkép (CBC): 24 óra.
• Vérbiokémiai vizsgálat/Alapanyagcsere panel: 24 óra.
• Teljes anyagcsere panel: 24-72 óra.
• Vér lipid index: 24 óra.

10 fontos vérvizsgálati mutató

1. Teljes vérkép

A teljes vérkép (CBC) teszt ellenőrzi a vér különböző összetevőinek szintjét: fehérvérsejtek, vörösvérsejtek és vérlemezkék. A teszttel mért fontos összetevők közé tartozik a vörösvérsejtszám, a hemoglobin és a hematokrit.

Ezen összetevők rendellenes szintje a következőket jelezheti:

• Táplálkozási hiányosságok, például B-6 vagy B-12 vitamin.
• Vashiány.
• Csontvelő probléma.
• Szövetgyulladás.
• Fertőzés.
• Szívbetegség.
• Rák.

2. Vérbiokémia/Alapanyagcsere táblázat

Az alapvető metabolikus panel (BMP) ellenőrzi a vegyületek szintjét a vérben, például:

• Elektrolitok.
• Kalcium.
• Szőlőcukor.
• Nátrium.
• Kali.
• Szén-dioxid.
• Klorid.
• Vér karbamid-nitrogén (BUN).
• Kreatinin.
  Ez a teszt megköveteli, hogy legalább nyolc órát koplaljon a vérvétel előtt.

A kóros eredmények vesebetegség, cukorbetegség vagy hormonális egyensúlyhiány jelei lehetnek. Kezelőorvosa nyomon követési vizsgálatokat végez ezen állapotok bármelyikének diagnosztizálására.

3. Teljes anyagcsere táblázat

A teljes metabolikus panel (CMP) tartalmazza a BMP, valamint a májműködésben részt vevő fehérjék és enzimek összes mérését:

• Albumin.
• Teljes fehérje.
• Alkáli foszfatáz (ALP).
• Alanin aminotranszferáz (ALT).
• Aszpartát aminotranszferáz (AST).
• Bilirubin.

4. A vér lipid indexe

Ez a teszt kétféle koleszterin szintjét ellenőrzi:

• Lipoprotein tỷ trọng cao (HDL), hay cholesterol tốt.
• Lipoprotein tỷ trọng thấp (LDL), hay cholesterol xấu.

HDL là loại tốt vì nó loại bỏ các chất có hại trong máu và giúp gan phân hủy chúng thành chất thải. LDL là loại xấu vì nó có thể khiến mảng xơ vữa phát triển trong động mạch, làm tăng nguy cơ mắc bệnh tim.

Bạn cần nhịn ăn ít nhất 8 giờ trước khi thực hiện xét nghiệm này.

5. Xét nghiệm chức năng tuyến giáp

Xét nghiệm này kiểm tra xem chức năng sản xuất và phản ứng với một số hormone của tuyến giáp, chẳng hạn như:

• Triiodothyronine (T3) cùng với T4, điều chỉnh nhịp tim và nhiệt độ cơ thể.
• RU. Đo lường mức độ gắn kết của một hormone gọi là globulin với thyroxin.
• Hormone tuyến giáp (T4) cùng với T3, điều chỉnh sự trao đổi chất.
• Hormone kích thích tuyến giáp (TSH) giúp điều chỉnh mức độ sản xuất hormone của tuyến giáp.

A pajzsmirigy egy kis mirigy a nyakban, amely segít szabályozni a testi funkciókat, például a hangulatot, az energiaszintet és az általános anyagcserét.

Ezeknek a hormonoknak a kóros szintje számos állapotot jelezhet, például alacsony fehérjeszintet, pajzsmirigy növekedési rendellenességeket, valamint a tesztoszteron vagy ösztrogén kóros szintjét.

Lásd még: Érted a szubklinikai hyperthyreosisot?

6. Enzim index

Az enzimek olyan fehérjék, amelyek segítik a szervezetet bizonyos kémiai folyamatok végrehajtásában, például az élelmiszerek megemésztésében és a véralvadásban. Az egész szervezetben jelen vannak, és számos fontos funkciót látnak el. A kóros enzimszintek számos egészségügyi állapotot jelezhetnek.

A gyakori tesztelt enzimek a következők:

• Kreatin-foszfokináz (CPK-1), amely a tüdőben és az agyban található. A magas szint agysérülést vagy rákot jelezhet .
• CPK-2 (CK-MB). Ezek az enzimek a szívben találhatók. Szívroham vagy más szívsérülés után gyakran emelkednek a vérben.
• CPK-3. Ezek az enzimek a szívben is megtalálhatók. Általában izomgyulladás, sérülés vagy intenzív edzés eredménye.
• Troponinok. Ez egy szívenzim, amely szívsérülés következtében szivároghat a véráramba.

7. Szexuális úton terjedő betegségek vizsgálata

Számos szexuális úton terjedő betegség (STD) diagnosztizálható vérmintával. Ezeket a vizsgálatokat gyakran vizeletmintával vagy fertőzött szövettamponnal kombinálják a pontosabb diagnózis érdekében.

A következő betegségek diagnosztizálhatók vérvizsgálattal:

• Chlamydia.
• Gonorrhoea .
• Herpesz.
• HIV .
• Szifilisz betegség .

8. Alvadási faktor

A véralvadási tesztek azt mérik, hogy mennyire jól alvad a vér, és mennyi ideig tart a véralvadás. Ilyen például a protrombin idő (PT) teszt és a fibrinogén aktivitás teszt.

A véralvadás fontos folyamat, amely segít megállítani a vérzést sérülés, például vágás után. A vénában vagy artériában kialakuló vérrög azonban végzetes lehet, meggátolja a véráramlást az agyban, a szívben vagy a tüdőben, és szívrohamot vagy szélütést okozhat.

A teszt eredményei a következők diagnosztizálására használhatók:

• Akut mieloid leukémia.
• Vérzékenység.
• Trombózis.
• A máj állapota.
• K-vitamin hiány .

9. DHEA-szulfát szérum teszt

A dehidroepiandroszteron (DHEA) hormon a mellékvesékből származik. Ez a teszt azt méri, hogy túl magas vagy túl alacsony.

Férfiaknál a DHEA segít olyan jellemzők kialakulásában, mint a testszőrzet növekedése, ezért az alacsony szint abnormálisnak tekinthető. Nőknél a magas szint férfi fenotípusok, például hirsutizmus kialakulását okozhatja, ezért az alacsony szint normális.

A férfiak alacsony szintjét DHEA-hiánynak nevezik, amelyet a következők okozhatnak:

• 2-es típusú diabétesz.
• Vesebetegség.
• AIDS.

A férfiaknál vagy a nőknél a magas szintek a következők lehetnek:

• Rák vagy daganat a mellékvesében.
• A pubertás korai kezdete a veleszületett mellékvese hiperplázia miatt.
• A nemi szervek rendellenes fejlődése.
• Policisztás petefészek szindróma (nőknél).

10. C-reaktív fehérje teszt

A C-reaktív fehérjét (CRP) a máj termeli, amikor a szervezet szövetei begyulladnak. A CRP magas szintje különböző okokból eredő gyulladást jelez, beleértve:

• arteritis.
• Fertőzés.
• Gyulladásos bélbetegség (IBD).
• Szívbetegség.
• Rheumatoid arthritis.
• Lupus.
• Rák.

Hogyan történik a vérvizsgálat?

Ezeket az eljárásokat általában laboratóriumban vagy orvosi rendelőben végzik, és néhány percet vesznek igénybe.

A vérvizsgálat elvégzéséhez az ápolónő vagy a technikus elvégzi:

• Fertőtlenítse a vérvételi területet a karon.
• Köss egy gumiszalagot a felkarra, hogy jobban láthatóak legyenek a vénák.
• Óvatosan szúrjon be egy tűt a vénába, hogy vért szívjon.
• Távolítsa el a tűt a bőrből, és távolítsa el a gumiszalagot a karjáról, amikor a szükséges mennyiségű vért levette.
• Védje a vérvétel helyét tiszta kötéssel vagy vattakoronggal és orvosi kötéssel.

A rutin vérvizsgálatok kockázata nagyon alacsony, de a következők lehetnek:

• Enyhe fájdalom vagy kellemetlen érzés a tű beszúrásakor.
• Vérvesztés miatti ájulás.
• Vénás perforáció.

A vérvizsgálat egy gyakori teszt, amely segíthet diagnosztizálni és kimutatni számos szokatlan egészségügyi állapotot a szervezetben. Remélhetőleg a fenti információk alapján jobb áttekintést kap a vérvizsgálati mutatókról.