Bokatörés

A mindennapi életben a törés nagyon gyakori állapot. Töréseket okozhatnak közlekedési balesetek, napi tevékenységek, sport stb. A törések, ha nem kezelik megfelelően, csontdeformitást, ideg- és érkárosodást okozhatnak. Ennek eredményeként az életminőség romlik. Ezért ma a SignsSymptomsList alapvető információkkal szolgál a törésekről és különösen a bokatörésekről. Gyerünk, nézzük meg együtt az alábbi cikket!

tartalom

• 1. A boka környékének anatómiai felépítése:
• 2. Általános információk a bokatörésekről:
• 3. A bokatörés okai:
• 4. Bokatörés tünetei:
• 5. Bokatörés diagnózisa:
• 6. Bokatörések kezelése:
• 7. Bokatörés szövődményei:

1. A boka környékének anatómiai felépítése:

A bokaízületet alkotó három csont a következő:

• Sípcsont: az alsó lábszár két csontja közül az egyik, a fő csapágy az alsó lábszárban.
• A fibula: a lábszár második csontja.
•  És a talus: egy kis csont, amely a sarokcsont, a sípcsont és a fibula között helyezkedik el.

A sípcsont és a fibula sajátos struktúrákkal rendelkezik, amelyek a bokát alkotják.

• A mediális Malleolus a sípcsont belső része.
• A Posterior Malleolus a sípcsont hátsó része.
• A Lateral Malleolus pedig a fibula külső része.

Boka anatómiája: Az orvosok a bokatöréseket a csont törésének területe szerint osztályozzák. Például a fibula csúcsában lévő törést laterális calcanealis törésnek nevezik. Vagy ha a sípcsont és a fibula is eltört, azt kettős tarsalis vagy tarsalis törésnek nevezik.

Két ízület vesz részt a bokatörésekben:

• Bokaízület: ahol a sípcsont, a fibula és a talus találkozik.
• Fibrosus immobilizált ízület: A sípcsont és a fibula közötti ízületet szalagok kötik össze. A boka szalagjai azok a tényezők, amelyek segítenek stabilizálni a bokaízületet.

2. Általános információk a bokatörésekről:

• A bokatörés egy vagy több csont sérülése a bokaízületben. Ide tartoznak a sípcsont és a fibula alatti törések, vagy a talus törései. Az ilyen típusú törések lehetnek transzartikulárisak (törésvonalak az ízületen keresztül) vagy nem veszélyeztetettek (a törésvonalak nem hatolnak át az ízületen).
• A boka egy egyszerű csonttöréstől eltörhet. Ez nem zavarhatja az utazást. Vagy a bokának több törése is lehet. Ez a boka elmozdulását okozza, és nagymértékben befolyásolhatja a járást.
• Egyszerűen fogalmazva, minél több csont tört el, annál instabilabb a boka. A töréseket kísérő ínszalag-károsodások kísérhetik. A bokaszalagok tartják össze a bokacsontokat és tartják a helyükön mozgás közben.
• A boka csontjainak törései minden korosztályt érintenek.

3. A bokatörés okai:

A bokatöréseknek számos oka lehet. Íme néhány a leggyakoribb okok közül:

1. Közlekedési baleset, munkabaleset, mindennapi életben bekövetkezett baleset...
2. Megbotlott.
3. A bokaízület nyomatéka vagy csavarása túl nagy.
4. Emellett a törések számos betegséggel is összefügghetnek, például csontdaganatokkal, csontritkulással...

4. Bokatörés tünetei:

A régió törésének gyakori tünetei a következők:

• Azonnali és súlyos fájdalom.
• Duzzanat.
• Zúzódás.
• Fájdalom vagy kellemetlen érzés érintésre.
• Mozgásképtelenség vagy mozgáskorlátozottság.
• Boka deformitás.

5. Bokatörés diagnózisa:

5.1 Érdeklődés és vizsgálat:

Miután megkérdeztük a beteget a sérülés tüneteiről és mechanizmusáról. Orvosa megvizsgálja a bokáját, lábfejét és lábujjait.

5.2 Szubklinikai képek vizsgálata:

Ha orvosa azt gyanítja, hogy eltört a boka csontja. További laboratóriumi vizsgálatokat fognak kérni, hogy tájékozódjanak a sérülésről.

• Röntgen : a legelterjedtebb és legszélesebb körben elérhető diagnosztikai képalkotó technika. A röntgensugarak kimutathatják, ha egy csont eltört. Azt is megmutathatja, hány csontdarab tört el és mennyi törött.
• Számítógépes tomográfia (CT) szkennelés: Ez a fajta vizsgálat keresztmetszeti képeket készíthet a bokáról, és néha a bokasérülés további értékelésére szolgál. Különösen hasznos ízületi törések esetén.
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Ez a film rendkívül pontos képet ad a csontokról és a lágyszövetekről, például a szalagokról. Néhány bokatörésre. MRI-vizsgálatot lehet végezni a bokaszalagok értékelésére.

6. Bokatörések kezelése:

A kezelés a törött csonttól, a törés helyétől, valamint a törés típusától függ.

6.1 A külső horog törése:

A törés helye a fibula alsó végén volt.

A törés helyétől, a törés típusától függően különböző kezelési módszerek léteznek.

Nem műtéti kezelés:

• Lehetséges, hogy a betegnek nincs szüksége műtétre, ha a boka stabil. Ez azt jelenti, hogy a törött csont még mindig a helyén van, vagy csak kissé elmozdult. Röntgenfelvételek készíthetők a csontok elmozdulásának mértékének megállapítására.
• Egyes kezelések nem igényelnek műtétet, például sínek vagy bokagipsz. Egyes esetekben az orvos engedélyezheti a betegnek a normális mozgást. Vannak azonban olyan esetek is, amikor az orvosok arra kérik a betegeket, hogy 6 hétig rögzítsék a bokáját.
• A betegek visszatérnek az orvoshoz röntgenvizsgálatra.

Sebészeti kezelés: Ha a törés kiterjedt és a boka instabil, műtéttel kezelhető. Az orvosok a törött csontdarabokat normál anatómiai helyzetükbe oltják be. A csont külső felületéhez rögzített csavarok és fémlemezek tartják a helyükön. Egyes esetekben a csont belsejébe szögezve lehet összetartani a csontdarabokat.

6.2 A medialis fascia törése:

A törés helye a sípcsont alsó vége. A medialis fascia töréseit gyakran az oldalsó fascia, a hátsó sípcsont vagy a bokaszalagok törése kíséri.

Olyan, mint egy eltört bokacsont. A medialis fascia törése sebészileg vagy műtét nélkül is kezelhető.

Nem műtéti kezelés:

• Ha a törés nem nagyon elmozdult, vagy kis törés. Műtét nélkül is kezelhető.
• A röntgensugarakat mediális mandibulatöréseknél is alkalmazzák.
• A töréseket általában gipsszel vagy sínnel kezelik. Általában az orvos azt kéri, hogy 6 hétig rögzítsék.

Sebészeti kezelés:

• A műtétet akkor fontolgatják, ha a törés összetett és erősen elmozdult. Egyes esetekben azonban a műtét akkor is szóba jöhet, ha a törés nincs elmozdulva. Ezt azért teszik, hogy csökkentsék a nem gyógyuló törések kockázatát.
• A csonttöredékek a töréstől függően rögzíthetők csavaros sínnel, intramedulláris szögeléssel vagy külső rögzítéssel.

6.3 A boka hátsó részének törése:

• Törés a sípcsont hátsó részén. A legtöbb esetben a hátsó lábközépcsont törések esetén a külső horog is fennáll a szakadás veszélyében. Ez azért van, mert együttesen szalag köti össze őket.
• Attól függően, hogy mekkora a törmelék, a boka hátsó része instabil lehet. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy ha a töredék nagyobb, mint a bokaízület 25%-a, a boka instabillá válik, és műtéti kezelésre szorul.

6.4 Két bokacsont törése:

• A legtöbb bokatörésben a bokaízület instabil lesz. Ezért gyakran műtétet javasolnak.
• A kétoldali bokatöréseket ugyanazokkal a műtéti technikákkal kezelik, mint a fent felsoroltak.
• Egyes speciális esetekben azonban a nem sebészeti kezelést is komoly egészségügyi problémákkal küzdő idősebb felnőttekként tekintik.

6.5 Három bokacsont törése:

• Ez azt jelenti, hogy mindhárom bokája eltört. Ez egy instabil sérülés, és gyakran műtétet igényel.
• A műtéti kezelés módja megegyezik a fentiekkel.

6.6 Sérülés a két belső és külső horog csatlakozása miatt:

• A rostos immobilizer ízület a sípcsont és a fibula között helyezkedik el, és szalagok tartják a helyén. Sérülés itt csak a szalag lehet, amit bokaficamnak is neveznek. Attól függően, hogy mennyire instabil a boka, ezek a sérülések műtét nélkül is kezelhetők.
• Sok esetben ezek az ínsérülések egy vagy több töréssel járnak. Ezek instabilok és gyakran nehezen gyógyíthatók.
• Az orvosok gyakran röntgenfelvételeket készítenek annak megállapítására, hogy a rostos immobilizált ízület sérült-e.

6.7 Poszttraumás fájdalom kezelése:

• A sérülés vagy műtét utáni fájdalom a sebgyógyulási folyamat természetes része.
• Gyakran gyógyszereket írnak fel rövid távú fájdalomcsillapításra műtét vagy sérülés után. A fájdalom csillapítására számos gyógyszer áll rendelkezésre, mint például: NSAID-ok, opioidok stb. A gyógyszerek használata során azonban meg kell jegyezni, lásd bővebben:  Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok): A válogatás nélküli használat káros hatásokat okoz. Mi a kár?
• Felhívjuk figyelmét, hogy az opioidok segítenek a műtét vagy sérülés utáni fájdalom enyhítésében. Ezek azonban potenciálisan függőséget okozó anyagok. Fontos, hogy az opioidokat csak orvosa utasítása szerint alkalmazza.

7. Bokatörés szövődményei:

Az olyan alapbetegségben szenvedők, mint a cukorbetegség , az idősek vagy a dohányosok... nagy a műtét utáni szövődmények kockázata.

Nem műtéti kezeléshez:

• A törött csontokat a gyógyulás előtt elmozdítják megfelelő helyzetükből. Emiatt be kell tartania orvosa ütemtervét.
• A túl nagy eltérés később a boka instabilitásához vezethet, és ízületi gyulladást okozhat a bokában.

Olyan esetekben, amikor a sebészeti kezelés szövődményeket okozhat, például:

• Fertőzés.
• Fájdalom
• Vértűz.
• Vérerek, inak vagy idegek károsodása.
• Ízületi gyulladás.

Összefoglalva, a bokatörés a törések gyakori típusa a gyakori törések között. A fenti cikk általános ismereteket ad a bokatörésekről. Ha bokatörés jelei és tünetei vannak, vagy kérdései vannak a bokatöréssel kapcsolatban, keresse fel kezelőorvosát tanácsért és megfelelő kezelésért.