Fogpép: A fogszerkezet speciális szövete

A pulpa egy speciális, erekben gazdag kötőszövet, amely a fog koronájában és gyökerében (pulpaüreg) található. A dentin és a csontvelő egy embrionális és funkcionális egészet alkot: a dentin-velő egységet (komplexet). A pulpa szövete reagál az ingerekre, és átveszi a dentin, valamint az egész fog létfontosságú funkcióját. A dentin-pulpa komplexum egészséges és sérülés utáni vitalitása a pulpasejtek aktivitásától és a sejtexpressziót szabályozó jelátviteli útvonalaktól függ.

tartalom

• 1. A fogpép kialakulása
• 2. Pulpaüreg, fogpulpa anatómiája és alakja
• 3. A fogpulpa szövettani felépítése
• 4. A csontvelő funkcionális jellemzői

1. A fogpép kialakulása

A pulpa extramezenchimális eredetű, a papillából fejlődik ki, hasonlóan a dentinhez.

1.1. A fogak fejlődésének fő szakaszai

• Nu.
• Csúcs.
• Harang.
• Hozzon létre koronákat.

A fogak fejlődésének első jelei már a terhesség 6. hetében ismertek. A szájhám elkezd szaporodni, és behatol a foghártyát termelő ektodermális sejtekbe. A foglevél a fogrügy forrása.

A bimbóstádium az apikális állapotba lép, amikor a hám alkotja a zománcszervet. Amikor a zománcszerv eléri a késői harangstádiumot, és elkezd kemény szövetet képezni, a fogpapillák kezdik felvenni jellegzetes szerkezeti formáját. Az ektodermális sejtek tovább kondenzálódnak és fogpapillává válnak. A zománchám a fogpapillával és a cisztával együtt alkotja a fogcsírát.

1.2. A papilla a fogpép forrása

A fogpapillák perifériáján található sejtek sejtosztódáson és differenciálódáson mennek keresztül, hogy odontoblasztokká váljanak. A fogászati ​​papillasejtek tömege főként differenciálatlan mesenchymalis sejtek, csillag alakú, nagy sűrűségű. A harangfázis végén az alveoláris ágak a fogpapillává fejlődnek, kis artériákra osztva. Ezután a kapilláris rendszer a fogpapillák perifériáján alakul ki.

A dentinogenezis során a harang alakú fogcsíra megnő, eléri a leendő korona méretét és alakját. Eközben a fogpapillák is növekednek a sejtburjánzás révén. Ezt követően a papillák térfogata fokozatosan csökkent a dentinréteg megvastagodása miatt. A gyökérképződés során a papillaszövet is elszaporodik a gyökér hosszában. Ugyanakkor a dentintömeg megvastagodása miatt szűkül.

A pép valójában egy felnőtt fogpapillája. További cikkek megtekintése:  Hogyan épül fel a fogsor és milyen szerepet játszik?

2. Pulpaüreg, fogpulpa anatómiája és alakja

A pulpaszövetet tartalmazó dentin által alkotott üreget „medulláris üregnek” nevezik. Felosztható:

• pépkamra

A fog koronájában lévő pulpát tartalmazó üreg alakja hasonló a korona alakjához. A pépkamrában található a pépkamra . A cellulózkamrának 4 fala van. A pulpakamra felett, a rágófelülethez közeli dentinréteg alkotja a pulpakamra mennyezetét . A többgyökerű fogaknál található a pulpakamra fenekét alkotó, gyökerek közötti dentin . A pépkamra mennyezete domború, a szegmenseknek vagy lebenyeknek megfelelő pépszarvakkal. A pépkamra padlóján csatornanyílások vannak (a pépkamra és a csatorna közötti nyílás).

• Gyökércsatorna

Ez a pulpakamra a fog gyökerénél. A gyökércsatornában található a gyökércsatorna. A gyökércsatorna egy kis cső, amely a foggyökér közepén fut. A nyaki szinten a csatorna enyhén beszűkült. A csatornát az apikális régióban egy vagy több apikális foramen zárja le. A dekalcinos és kromogén tárgylemezeken a csatornák gyakran szisztémásként jelennek meg. Amelyben minden gyökérnek egy vagy több csatornája, sok segédcsatornája lehet.

A maradó fogak pulpaüregének térfogata a fog alakjától, méretétől, a csatornák számától függően változik. Az életkor növekedésével a pulpaüreg térfogata csökken. A szűkület inkább a pépkamra padlója és szarvai közelében, kevésbé az oldalfalban jelentkezik. Szűkül a gyökércsatorna és az apikális foramen átmérője is.

Ennek eredményeként az új fogak kitörnek, az apikális foramen általában kiszélesedik. A fogak már egy ideje megvannak az ívben, és a gyökerek teljesek, az apikális foramen általában keskeny és delta alakú. Olvassa el a cikket:  Íny: A fogakat körülvevő fontos lágyszövet .

A csatornák a gyökerek tengelye mentén helyezkednek el. Alakjukban, számukban és útjukban nagyon eltérőek. Ez mutatja a medulláris sinusok sokféleségét. Keresztirányban a csatorna kereknek, lapítottnak vagy ellipszisnek tekinthető. A kerek vagy csúcsos gyökereknek általában csak egy gyökércsatornája van. Bár lapos vagy elliptikus gyökerek vannak, gyakran több csatorna is van.

3. A fogpulpa szövettani felépítése

A medulláris szövet egy laza kötőszövet, amely a következőkből áll:

• Sejt.
• Fonal és alapanyag.
• Véredény.
• Nyirok.
• Ideg.

3.1. Sejtösszetétel

• odontoblasztok

Az éretlen csontvelőben az odontoblasztok a pulpa perifériáján, a pre-dentin réteg mentén helyezkednek el. A korona régiójában az odontoblasztok pszeudosztratifikált oszlopos sejtréteget hoznak létre. A korona és a gyökér közötti átmeneti zónában még mindig pszeudostratum formájúak, de alakjuk és elrendezésük megváltozik. Fogaik középső harmada négyzet vagy csúcs alakú. Az apikális harmadban: az odontoblasztok megrövidülnek és ellapulnak. Az apikális régióban az odontoblaszt réteg már nem látható.

• Fibroblasztok

Leggyakrabban pépben fordul elő. Egyenletesen oszlanak el a pépszövetben. A fibroblasztok szerepe a sejtközötti anyagok előállítása és keringése:

Glikoprotein: fibronektin.

+ Glikózaminoglikán: kondroitin-szulfát.

+ Heparin, dermatán-szulfát.

+ Háló és kollagén rostok.

• Differenciálatlan mesenchymalis sejtek

Tartalék (pótló) cellákként. Az odontoblaszt réteg alatti sejtben gazdag régióban helyezkednek el, a kis erek és kapillárisok külső fala mellett. A differenciálatlan mesenchymális sejtek szerepe a következő:

+ Cserélje ki az elhalt odontoblasztokat másodlagos dentin létrehozásával.

+ Makrofágokká érnek, amelyek fibroblasztok és oszteoblasztok funkcióját töltik be.

• Egyéb  sejttípusok

A mononukleáris fagocitózis rendszerhez tartozó hisztociták a csontvelőből származnak az érrendszeren keresztül. Élő maradványokkal táplálkoznak, amelyek gyulladás esetén képesek aktiválni a makrofágokat.

A monociták és limfociták jelenléte nem csak a csontvelőszövetre jellemző. Mivel ezek a sejtek a normál kötőszövetekben jelen vannak. Feladatuk az antitestek felismerése és előállítása. Részt vesznek a sejttörmelék és a nekrotikus szövet fagocitózisában is.

3.2. Szálösszetétel és alapanyag

A rostos komponens a legelterjedtebb komponens a pépszövetben, beleértve:

• A háló egy ezüstszál _

A dentinogenezis során a papillákban bőven előfordulnak, a fiatal velőben is jelen vannak. A papillában és a pulpában található összes ezüstöt szerető rostot Korff-rostoknak nevezik (amelyek vastagsága eltér a kortikális dentinben lévő Korff-rostoktól).

• Selyemek, fonalak

• Kollagén rost köteg

Az elülső pulpaszövet több kollagént tartalmaz, mint a premolarok és őrlőfogak. A gyökércsatornában a kollagénrostok szorosabban helyezkednek el, mint a pépkamrában. A kollagénrostok száma 20 éves kor után stabilizálódik a szárvelőben. Ezzel szemben a gyökérvelőben a kollagén a megnövekedett sűrű rostos kötegek miatt kötegbe kerül. A csúcshoz legközelebbi részen a kollagénrostok sűrűn helyezkednek el. A cellulóz kollagénrostjainak körülbelül 30-45%-a tartalmaz III-as típusú kollagént.

Alapanyag: A fogpép sejtes és rostos komponenseit bevonó anyag. Az alap sok vizet, különféle glükózaminoglikánokat, glükoproteineket, dermantán-szulfátot és proteoglikánokat tartalmaz. A mátrix sűrűsége sűrű, ha papilla, sokkal kisebb, ha péppé válik.

3.3. Véredény

• terjesztés

A fő véredény az apikális foramen, esetleg a járulékos csatornán keresztül lép be és lép ki a pulpából. A kis erek kommunikációt hoznak létre a pulpa és a parodontális membrán között. A pulpába ​​belépő erek kicsi, keskeny artériák és vékony falú kapillárisok, amelyek a pulpa közepéig futnak és szélesen osztódnak. A perifériás hurkok beszivároghatnak az odontoblaszt rétegbe (főleg a velőben).

• Szerkezet

A medulláris érhálózat terminális hurkai viszonylag párhuzamosan helyezkednek el az odontoblaszt tengellyel. Átmérőjük 4-8 ​​µm, és sok perforációjuk van, amelyek megkönnyítik a molekulacserét. A venulák és vénák a szubodontoblaszt plexust követik a medulla közepébe. Ezután menjen apikálisan, az artériák felszálló útján. Az arteriovenosus shuntok függetlenek az odontoblasztok alatti perifériás kapilláris hálózattól, és mind a törzsben, mind a lábvelőben jelen vannak.

• A vérkeringés szabályozása

A véráramlás sebessége a lumen átmérőjétől, az ágak számától és az adott ér perforációinak számától függ. A csontvelőben a véráramlást a szimpatikus rendszer érszűkületi szabályozása szabályozza. A kapillárisokban a vérnyomás meghaladhatja a 150 Hgmm-t.

3.4. Nyirok

Megkülönböztethető a csontvelő nyirokrendszerének szövettani és ultrastrukturális megkülönböztetése (nyirokkapillárisok és vaszkuláris kapillárisok megkülönböztetése). Mivel a nyirokerek nagyon vékony endothel falakkal rendelkeznek, billentyűk vannak, nincs alapmembrán és nincsenek vörösvérsejtek. A terminális nyirokkapillárisok a szubodontoblasztokba nyúlnak be, és különböző méretű és átmérőjű vékonyfalú csövekbe szivárognak. Ezek a csatornák a pulpán keresztül haladnak az erek mentén az apikális régióba, és az apikális és oldalsó csatornákon keresztül lépnek ki a pulpából.

3.5. Ideg

Az idegrostok az apikális foramenen keresztül a vérrel és a nyirokerekkel együtt bejutnak a velőhártyába .

Különbséget kell tenni a myelinizált és nem myelinizált idegrostok között :

• A nem myelinizált idegrostok többnyire az autonóm idegrendszer mentén futnak. Segítenek szabályozni a vaszkuláris simaizomzatot és szabályozzák az érszűkületet
• Myelinizált idegrostok a látóidegből: afferens receptorrostok, amelyek segítik a „fájdalomérzet” továbbítását.

A gerincvelőből származó axonok két vagy három idegrost-kötegben helyezkednek el, amelyek mindegyike körülbelül 150 axont tartalmaz (különösen 1300-at).

Lásd még: A  fogszabályzó valóban megváltoztatja az arcot?

3.6. A csontvelő szöveti területei

A pulpaszövet szerkezete nem egységes. Míg a gyökérpulpában lévő erek és idegek többsége nagy átmérőjű, ezek az összetevők elágazottak és a coronalis pulpa perifériáján behálózódnak. A törzsben és a lábvelő nagy részében elválasztott szerkezet található, a közepétől kifelé, beleértve:

• Központi pép tömeg.
• Periféria:

3 osztályba sorolható: Sejtben gazdag bipoláris zóna, Szubodontoblasztos ritka zóna vagy Weil zóna, Odontoblaszt réteg.

4. A csontvelő funkcionális jellemzői

Kémiailag a pépszövet 75% vizet és 25% szerves anyagot tartalmaz. A pulpában a normál nyomás 8 és 15 Hgmm között van, amelyet vazomotoros mechanizmusok szabályoznak. Ha a cellulóz gyulladt, a nyomás 35 Hgmm-re vagy többre emelkedhet. Emiatt a pép, egy olyan szerkezet, amely szinte teljesen beszorult egy kemény kamrába, gyorsan megromolhat, és nem tud helyreállni. Referencia hogyan:  Fluorid és szerepe a száj egészségében

A csontvelőszövetnek számos funkciója van:

1. A csontvelő felelős az odontoblasztok táplálásáért. Ezáltal közvetve hozzájárul az elsődleges és másodlagos dentin kialakulásához.

2. A pulpa egy neurális hálózatot tartalmaz, amely ellátja a dentint és rögzíti a fájdalmat. Minden inger: nyomás, trauma, meleg, hideg, vegyszerek... „fájdalom” érzésként rögzítve.

3. A csontvelő tartalék védelmi sejtrendszert is tartalmaz. Ezeket a sejteket gyulladásos, kóros vagy nekrotikus folyamatok aktiválják. Ez a rendszer támogatja a dentinogenezist a tubulusokban és a dentin másodlagos odontoblaszt aktivitásán keresztül. Ugyanakkor helyettesítheti az elhalt odontoblasztokat is. Így a másodlagos dentin létrehozható, amint az odontoblaszt réteg elpusztult.

A sok csatornán keresztül belépő és kilépő erek sűrű rendszerének köszönhetően a pulpa képes meghosszabbítani az életét, még extrém körülmények között is (üregek, fertőzések, tályogképződés). .

Az "öreg" (kor felhalmozódott) csontvelőszövet fokozatosan lebomlik, elveszítve néhány funkcionális képességét. A degeneráció jelei a következők:

• A pulpaüreg fokozatos szűkítése.
• A fibroblasztok sűrűségének fokozatos, de folyamatos csökkenése a szárvelőben.
• Megnövekedett kollagénrostok kötegek a lábvelőben.
• Csökkentse az erek számát.
• Velőkövek képződése, kalcium-foszfát kristályok rendellenes lerakódása...

A pulpa különösen fontos szerkezet, amely a fog létfontosságú tevékenységeit irányítja. A pulpa sérülése esetén a tobozmirigy fertőzése pulpális patológiát okoz, amely átterjedhet a periapikális régióra.

Doktor Truong My Linh