A dobhártya: az emberi fül fontos része
Nguyen Quang Hieu doktor cikke a dobhártyáról ad ismereteket, fontos részleteket, amelyek segítik az emberi fület a hangvételben.
A szimpatikus idegrendszer felépítése és működése
A szimpatikus idegrendszer (SNS) az autonóm idegrendszer két részlegének egyike. A paraszimpatikus idegrendszer (PNS) mellett ezek a rendszerek többnyire öntudatlanul, egymásnak ellentmondó módon működnek. A hatás számos funkciót és testrészt szabályoz. Tehát mi az SNS idegrendszer felépítése és funkciója? Nézzük meg a részleteket a következő cikkben.
tartalom
- 1. A szimpatikus idegrendszer áttekintése – SNS
- 2. A szimpatikus idegrendszer felépítése
- 3. A szimpatikus idegrendszer funkciói
- 4. A szimpatikus idegrendszer embriológiája
- 5. A szimpatikus idegrendszer élettani változásai
- 6. A szimpatikus idegrendszer klinikai jelentősége
1. A szimpatikus idegrendszer áttekintése – SNS
A szimpatikus idegrendszer (SNS) az autonóm idegrendszer két fő részlegének egyike, a másik a paraszimpatikus idegrendszer. Az autonóm idegrendszer szabályozza a szervezet tudattalan cselekedeteit. A szimpatikus idegrendszer fő folyamata a szervezet harcra vagy reakcióra serkentése.
Vegetatív idegrendszer
Azonban folyamatosan működik alapszinten a homeodinamikai homeosztázis fenntartása érdekében. Az SNS-t a paraszimpatikus idegrendszer ellentéteként írták le. Ez az idegrendszer, amely a testet "táplálkozásra és szaporodásra" serkenti. Aztán pihenj és emésztesd.
2. A szimpatikus idegrendszer felépítése
2.1. Általános szerkezet
A szimpatikus rendszeren keresztül bármely jel átvitelében kétféle neuron vesz részt: preganglionális és posztganglionális. A rövidebb preganglionális neuronok a gerincvelő ágyéki osztódásából származnak, kifejezetten a T1-től L2-L3-ig. És vándorolnak egy nyirokcsomóba, általában az egyik paraspinalis csomóba. Itt szinapszulnak egy posztganglionális neuronnal. Innen a posztganglionális neuronok a test nagy részében kiterjednek.
A szimpatikus rendszer felépítése
A ganglionokban lévő szinapszisokban a preganglionális neuronok acetilkolint szabadítanak fel. Ez egy neurotranszmitter, amely aktiválja a nikotin-acetilkolin receptorokat a posztganglionális neuronokon. Erre az ingerre válaszul a posztganglionális neuronok noradrenalint szabadítanak fel. A perifériás célszövetekben jelen lévő adrenerg receptorok aktivátora. A célszöveti receptorok aktiválása szimpatomimetikus hatásokat vált ki.
2.2. Néhány kivétel
A verejtékmirigyek posztganglionális neuronjai acetilkolint szabadítanak fel, hogy aktiválják a muszkarin receptorokat. A vastag bőrfelületek, a tenyér és a talp kivételével. Ezek azok a helyek, ahol a noradrenalin felszabadul, és az adrenerg receptorokra hat.
>> További hivatkozás: Tudnivalók a neuroblasztómáról
A mellékvesevelő feromonjai hasonlóak a posztganglionális neuronokhoz. A mellékvese velő a szimpatikus idegrendszerrel párhuzamosan fejlődik, és változó szimpatikus ganglionként működik. Ebben az endokrin mirigyben a preganglionális neuronok termofilekkel szinapszisba lépnek. Ez két transzmitter felszabadulását váltja ki: lényegében az epinefrint kis százalékban noradrenalinnal.
Mellékvese
A vese szimpatikus idegvégződései dopamint szabadítanak fel. Ez az anyag az erek dopamin D1 receptoraira hat, hogy szabályozza a vesék által kiszűrt vér mennyiségét. A dopamin a noradrenalin közvetlen metabolikus prekurzora, de még mindig különálló jelzőmolekula.
3. A szimpatikus idegrendszer funkciói
A szimpatikus idegrendszer funkciói sokrétűek, és sok különböző szervrendszert és sokféle adrenerg receptort érintenek.
3.1. A szemnél
A szimpatikus aktiválás az írisz afferens izomzatának (α1) összehúzódását okozza, ami pupillatágulást eredményez, így több fény jut be. Ezenkívül a ciliáris test (β2) kitágul, ami jobb távolsági látást tesz lehetővé.
A szimpatikus idegrendszer aktiválása kitágítja a pupillát
3.2. A szívnél
A szimpatikus idegrendszer aktiválása növeli a szívfrekvenciát, a kontrakciós erőt és a vezetési sebességet. Ez lehetővé teszi a megnövekedett szívteljesítményt, hogy oxigéndús vérrel láthassa el a szervezetet.
3.3. A tüdőben
Az SNS aktiválása bronchiectasist (β2 receptorokon keresztül) és csökkent tüdőszekréciót (α1, β2) eredményez. Ez lehetővé teszi, hogy több levegő áramoljon át a tüdőn.
>> Lásd még: Neuromyelitis optica: Okok, diagnózis és kezelés
3.4. Gyomor és belek
A szimpatikus idegrendszer aktiválása csökkenti a perisztaltikát (α1, β2) és a záróizom összehúzódását (α1). Csakúgy, mint az epehólyag-összehúzódás (β2). Ez lelassítja az emésztést, hogy energiát adjon át a test más részeinek.
3.5. Endokrin és exokrin hasnyálmirigy
A szimpatikus idegrendszer az endokrin és az exokrin hasnyálmirigyre hat 2 receptoron keresztül, az α1 és α2. Ez csökkenti mind az enzimek, mind az inzulin hormon szekrécióját.
3.6. Hólyag
A szimpatikus rendszer aktiválása magában foglalja a háti húgyhólyag izomzatának ellazulását és a húgycső záróizom összehúzódását (β2). Ez a vizeletkibocsátás csökkenéséhez vezet. A szimpatikus rendszer erős aktiválása vizelet-visszatartást okoz a hólyagban és vizeletretenciót.
A szimpatikus rendszer aktiválása a vizelet stagnálását okozza a hólyagban
3.7. A szimpatikus idegrendszer hatásai nem állnak szemben a paraszimpatikus rendszer hatásaival
- A bőr, a hasi zsigerek és a vese arterioláiban az α1-receptorok révén erős szűkület tapasztalható. Gyengén összehúzódik a harántcsíkolt izom α1 és β2 receptorain keresztül is.
- A májban fokozott glikogenolízis és megnövekedett glükoneogenezis (α1 és β2) megy végbe, ami lehetővé teszi a glükóz energiaforrásként való rendelkezésre állását.
- A lépben összehúzódás történik (α1).
- Az izzadságmirigyek és a muszkarin izmok fokozzák az izzadást, és növelik a szőrszálakat, hogy csökkentsék a testhőmérsékletet.
- A mellékvese velő (nikotinreceptor) növeli az adrenalin és a noradrenalin felszabadulását, hogy a szervezetben máshol is működjenek.
>> Olvassa el az azonos témájú cikket: Veszélyes a vagus idegreflex miatti ájulás?
4. A szimpatikus idegrendszer embriológiája
A perifériás autonóm idegrendszer neuronjai közé tartozik a szimpatikus idegrendszer és a paraszimpatikus idegrendszer is. Mindegyik idegi gerincsejtekből származik, amelyek az idegi és a nem idegi ektoderma között származnak. Ezek alkotják a háti neuralgikus redőket, ahogy maguk a ráncok alkotják a neurális csövet.
>> Lásd még: Bezárt szindróma – Ritka neurológiai rendellenesség
5. A szimpatikus idegrendszer élettani változásai
Az öregedés különféle hatással van a szimpatikus idegrendszerre . A kutatások kimutatták, hogy az életkor előrehaladtával a szív baroreceptorai csökkennek és kevésbé érzékenyek. A kardiovaszkuláris SNS aktivitás kompenzációs növekedése és a paraszimpatikus aktivitás csökkenése figyelhető meg.
Az írisz szimpatikus és paraszimpatikus idegi aktivitása azonban az öregedéssel csökken. Ez összhangban van a perifériás szomatikus idegek működésének általános hanyatlásával.
A magas vérnyomás kockázata idős korban
A kutatások azt is kimutatták, hogy a noradrenalin koncentrációjának alapszintje az életkorral növekszik, ami magas bazális SNS-aktivációhoz vezet. Míg a reaktivitás az öregedéssel csökken. Ez a megnövekedett aktiváció más betegségek mellett szerepet játszik mind az életkorral összefüggő magas vérnyomásban, mind a szívelégtelenségben.
6. A szimpatikus idegrendszer klinikai jelentősége
A szimpatikus idegrendszer klinikai jelentősége óriási, mert számos szervrendszert érint.
6.1. Neuroendokrin daganat
Ezek olyan daganatok, amelyek a mellékvesevelőben található feokromocitóma sejtekből származnak. Vagy a paraganglionális sejtek feleslegben választanak ki katekolaminokat (norepinefrin, epinefrin). Ennek a túlzott katekolamin-felszabadulásnak köszönhetően a tünetek nagyrészt a szimpatikus aktiválódásnak köszönhetőek. Ilyen például a megnövekedett vérnyomás, tachycardia, szívdobogásérzés, hiperglikémia és fokozott izzadás.
Neuroendokrin daganat
6.2. Erektilis diszfunkció
Az erekció a paraszimpatikus idegrendszer eredménye. Nyugalomban a szimpatikus rendszer dominál, így a pénisz petyhüdt marad. Ha azonban a pénisz szimpatikus rostjai megsérülnek, az erekció több mint 4 órán át tart. Ezt elhúzódó erekciónak nevezik. Megtörténhet, és súlyos következményekkel járhat a péniszre nézve.
Ez az állapot a gerincvelő vagy a gerincvelői idegek károsodásából eredhet, ha a szimpatikus bemenet sérült. És a paraszimpatikus hatás dominál. Másrészt a szimpatikus idegrendszer is hozzájárul a férfi normális szexuális működéséhez. A férfi nemi szervek szimpatikus stimulációja magömlést okoz.
6.3. Diabéteszes neuropátia
A diabéteszes autonóm neuropátia a szimpatikus neuropátia egyik leggyakoribb oka. Ez a szimpatikus károsodás a koszorúér-véráramlás károsodásához és a szívizom kontraktilitásának csökkenéséhez vezethet.
Diabéteszes neuropátia
A diabéteszes neuropátia fontos szerepet játszik az 1-es és 2-es típusú cukorbetegek morbiditásában és mortalitásában, ugyanakkor számos rendszer működési zavarát okozza. Tartalmazza a szívet, az emésztőrendszert, az urogenitális rendszert és a szexuális funkciót.
6.4. Mentális betegségek
A szimpatikus diszfunkció a mentális egészségi állapotok egyik oka is. Ilyen például a szorongás, a depresszió és a krónikus stressz. Rövid távon a test fizikai stresszre adott válasza hasznos lehet, és elősegítheti a mentális összpontosítás fokozását.
Pszichológiai stressz
Ha azonban a stressz elhúzódik, akkor az egész testben szétterjedő stresszjelek károsak lesznek a szervezetre. Amellett, hogy fenntartja az állandó lelki stresszérzetet, az emelkedett epinefrin és kortizol károsítja az ereket, emeli a vérnyomást és elősegíti a zsír felhalmozódását.
6.5. Komplex regionális fájdalom szindróma
Komplex regionális fájdalom szindróma (CRPS), más néven reflex szimpatikus zavar (RSD). Ez egy összetett, sokrétű szindróma. A poszttraumás fájdalomra adott abnormálisan súlyos és elhúzódó szimpatikus idegrendszeri válaszhoz kapcsolódik.
Komplex regionális fájdalom szindróma
Bár számos klinikai megnyilvánulása van, a CRPS gyakran az idegek és/vagy izmok sérülésének szövődményeként jelentkezik. Műtét után fordul elő (pl. kéztőalagút-felszabadító műtét). Vagy túlmozogni.
6.6. Szimpatikus idegvágási eljárás
A sympathectomia a szimpatikus idegek elvágására szolgáló eljárás. A bordaív mélyén egy szimpatikus idegrendszernek nevezett szerkezet fut fel és le a gerincedben. Ez az idegrendszer azon része, amely felelős a harcolj vagy menekülj válaszért. A sympathectomia során a sebész elvágja vagy befogja ezt az idegláncot.
Szimpatikus ideg abláció
Ezt az eljárást a hyperhidrosisnak vagy abnormális izzadásnak nevezett állapot kezelésére használják. A tenyéren, az arcon, a hónaljon és néha a lábakon fordul elő. Rosacea, bizonyos krónikus fájdalmas állapotok és Raynaud-szindróma kezelésére is használják.
>> Lásd még: Mi az oligodendroglioma?
Általánosságban elmondható, hogy a szimpatikus idegrendszer és a paraszimpatikus idegrendszer az autonóm idegrendszer két fő része. Számos szervet és szervrendszert érintenek a szervezetben. Ezen rendszerek bármelyikének bármilyen rendellenessége vagy károsodása bizonyos egészségügyi állapotokat okoz, és kezelést igényel.
Dr. Nguyen Lam Giang
A szimpatikus idegrendszerrel kapcsolatos kutatások és felfedezések szikrája betekintést engedett az elme természetébe és abba, hogyan lépünk kapcsolatba a minket körülvevő világgal. Ily módon a szimpatikus idegrendszer nemcsak az emberi test része, hanem a kulcsa is a létezéssel és a tudattal kapcsolatos felfedezések feltárásához, ami nagy előrelépést jelent az orvostudomány és az agytudomány területén.
Progeszteron: Fontos nemi hormonok és tudnivalók
A progeszteron a két női nemi hormon egyike, a másik az ösztrogén. Ez a női ciklushoz kapcsolódik
Idegsejtek: felépítés, tevékenység és működés
Az idegsejtek az egyik legfontosabb sejttípus. Ők felelősek az információk fogadásáért és továbbításáért a test minden régiójából
A térd felépítése és működése
Hogyan épül fel a térd, hogy átvegye a mozgás és az emberi tevékenység funkcióját? Mindenre választ kapunk a következő cikkben.
A nyelv és a nem ismert dolgok
A cikket Hoang Thi Viet Trinh orvos konzultálta a nyelv szervéről, szerkezetéről, működéséről és a gyakori betegségekről.
A csípőízület felépítése és működése
Doktor Nguyen Thanh Xuan cikke a csípőízület szerkezetéről és működéséről – erős csontokkal és szalagokkal, erős izomrendszerrel rendelkező ízület.
Mi az emberi vastagbél szerkezete és funkciója?
Doktor Nguyen Lam Giang cikke az emberek vastagbéléről. Ennek a szervnek nagyon sajátos szerkezete és funkciója van. A vastagbélnek bizonyos patológiái vannak.
Szívbillentyűk: a szív rendkívül fontos alkotóelemei
A cikkben Tran Hoang Nhat Linh doktor konzultált a szívbillentyűkről, a szívbillentyűk kialakulásáról és a gyakori betegségekről.
A vastagbél: szerkezete és működése
Doktor Thanh Xuan cikke a vastagbél szerkezetéről és működéséről. Amibe beletartoznak a kapcsolódó betegségek és egyes egészségvédelmi módszerek.
A vulva nőknél: Érzékeny szerv
Doktor Nguyen Thanh Xuan cikke a szeméremtestről. A vulva fontos szerepet játszik a reproduktív funkcióban, valamint a nők élettani funkciójában.