Mikroszkópos vastagbélgyulladás: okok, diagnózis és kezelés

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás a vastagbél (vastagbél) gyulladása, amely tartós hasmenést okoz. A betegség elnevezése az a tény, hogy a betegség azonosításához a vastagbélszövetet mikroszkóp alatt kell megvizsgálni. Mivel a kolonoszkópia normális lehet, mikroszkópos vizsgálat szükséges. A betegséggel kapcsolatos további alapvető információkért a SignsSymptomsList az alábbi cikket szeretné elküldeni Önnek.

tartalom

1. A mikroszkopikus vastagbélgyulladás áttekintése

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás különböző típusai vannak, beleértve:

  • Kollagén vastagbélgyulladás: A vastagbélszövetben vastag fehérjeréteg (kollagén) alakul ki
  • Limfocitás vastagbélgyulladás: A fehérvérsejtek (limfociták) növekedése a vastagbélszövetben
  • Hiányos mikroszkopikus vastagbélgyulladás: magában foglalja mind a limfocitás vastagbélgyulladást, mind a kollagén vastagbélgyulladást

A kutatók úgy vélik, hogy a kollagén vastagbélgyulladás és a limfocitás vastagbélgyulladás ugyanazon állapot különböző szakaszai lehetnek. A tünetek, a tesztek és a kezelés a mikroszkopikus vastagbélgyulladás minden típusánál azonosak.

2. A mikroszkopikus vastagbélgyulladás tünetei

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás jelei és tünetei a következők:

  • Krónikus hasmenés
  • Hasi fájdalom, puffadás
  • Fogyás
  • Hányinger
  • Akaratlan székletürítés
  • Kiszáradás

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás tünetei gyakran jelentkezhetnek és elmúlhatnak. Néha a tünetek kezelés nélkül maguktól is elmúlhatnak.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha néhány napnál tovább tartó hasmenése van, keresse fel kezelőorvosát, hogy megfelelően diagnosztizálhassa és kezelje. Innentől nagyobb lesz a sikeres kezelés valószínűsége, és javul az életminőség.

3. Mi okozza a mikroszkopikus vastagbélgyulladást?

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás pontos oka még mindig nem ismert. A kutatók úgy vélik, hogy a következő okok lehetnek felelősek, többek között:

  • Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek irritálhatják a vastagbél nyálkahártyáját.
  • Baktériumok: Vannak baktériumok, amelyek olyan méreganyagokat termelhetnek, amelyek irritálják a nyálkahártyát.
  • Vírusok: gyulladást okozhat a vastagbélben.
  • Immunpatológia: Mikroszkopikus méretű gyulladásos bélbetegségekkel, például reumás ízületi gyulladással, cöliákiával vagy pikkelysömörrel társul. Autoimmun betegségek akkor fordulnak elő, amikor a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges szöveteket.

Epesavak: Az epesavak nem szívódnak fel megfelelően, és irritálják a vastagbél nyálkahártyáját.

4. Milyen kockázati tényezők teszik fogékonysá a betegeket a mikroszkopikus vastagbélgyulladásra?

Mikroszkópos vastagbélgyulladás: okok, diagnózis és kezelés

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás gyakori az időseknél

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás kockázati tényezői, beleértve:

  • Életkor: A mikroszkopikus vastagbélgyulladás a leggyakoribb az 50 és 70 év közötti embereknél.
  • Nem: A nők nagyobb valószínűséggel szenvednek mikroszkopikus vastagbélgyulladásban, mint a férfiak. Egyes tanulmányok összefüggést mutatnak a menopauza utáni hormonterápia és a mikroszkopikus vastagbélgyulladás között.
  • Immunpatológia: A mikroszkopikus vastagbélgyulladásban szenvedő betegek időnként immunológiai patológiával is rendelkeznek. Ilyen például a cöliákia, pajzsmirigybetegség, reumás ízületi gyulladás, 1-es típusú cukorbetegség vagy pikkelysömör.
  • Öröklődés: A kutatók úgy vélik, hogy összefüggés van a mikroszkopikus vastagbélgyulladás és az irritábilis bél szindróma családi anamnézisében.

Dohányzás: A közelmúltban végzett vizsgálatok összefüggést mutattak ki a dohányzás és a mikroszkopikus vastagbélgyulladás között, különösen a 16-44 évesek körében.

Egyes gyógyszerek mikroszkopikus vastagbélgyulladást okozhatnak

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy bizonyos gyógyszerek növelhetik a mikroszkopikus vastagbélgyulladás kockázatát. De nem minden tanulmányt hagynak jóvá

A betegséggel összefüggésbe hozható gyógyszerek a következők:

  • Fájdalomcsillapítók, például aszpirin, ibuprofen (Advil, Motrin IB) és naproxen-nátrium (Aleve)
  • Protonpumpa inhibitorok. Ezek közé tartozik: lansoprazol (Prevacid), ezomeprazol (Nexium), pantoprazol (Protonix), rabeprazol (Aciphex), omeprazol (Prilosec) és dexlansoprazole (Dexilant)
  • Szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók, például szertralin (Zoloft)
  • akarbóz (prekóz)
  • Flutamid
  • Ranitidin
  • karbamazepin (karbatrol, tegretol)
  • Klozapin (Clozaril, Fazaclo)
  • Entakapon (Comtan)
  • Paroxetin (Paxil, Pexeva)
  • szimvasztatin (Zocor)
  • Topiramát

5. A mikroszkopikus vastagbélgyulladás szövődményei

A legtöbb embert sikeresen kezelik mikroszkopikus vastagbélgyulladással. Ez a betegség nem növeli a vastagbélrák kockázatát.

6. Hogyan diagnosztizálható a mikroszkopikus vastagbélgyulladás?

A teljes anamnézis és a fizikális vizsgálat segíthet más olyan állapotok azonosításában, mint például a cöliákia, amelyek hozzájárulhatnak a hasmenés tüneteihez.

Orvosa rákérdez az Ön által szedett gyógyszerekre is. Főleg aszpirin, ibuprofen (Advil, Motrin IB), naproxén-nátrium (Aleve). Vannak protonpumpa-gátlók és szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlók is. A fenti gyógyszerek mindegyikénél fennáll a mikroszkopikus vastagbélgyulladás kialakulásának kockázata. Ezért, ha tudatja kezelőorvosával, hogy milyen gyógyszereket szed, segíthet megtalálni az okot, és növelheti a sikeres kezelés esélyeit.

Teszt

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás diagnózisának megerősítése érdekében a következő tesztek közül egyet vagy többet végezhet el:

  • Kolonoszkópia: Ez a teszt lehetővé teszi orvosa számára, hogy egy vékony, rugalmas, megvilágított csövön (kolonoszkópon) keresztül, egy csatlakoztatott kamerával megtekintse a teljes vastagbelét. A kamera a végbél és a teljes vastagbél képét küldi egy külső monitorra, lehetővé téve az orvos számára, hogy megvizsgálja a belek nyálkahártyáját. Az orvos átvezethet egy műszert az endoszkópon, hogy szövetmintát (Biop) vegyen.
  • Kolonoszkópia és szigmoidoszkópia: Ez a vizsgálat hasonló a kolonoszkópiához, de a vastagbél teljes megtekintése helyett a kolosztómia és a szigmoidoszkópia lehetővé teszi az orvos számára, hogy a végbél belsejét és a szigmabél nagy részét – a vastagbél körülbelül 61 cm-ét – láthassa.

Mivel a bélproblémák a vastagbéltükrözés során normálisnak tűnhetnek, a mikroszkópos vastagbélgyulladás végleges diagnózisához kolonoszkópia vagy kolosztoszkópia és szigmoidoszkópia során vett vastagbélszövet-minta (biopszia) szükséges. A kétféle mikroszkopikus vastagbélgyulladásban a vastagbélszövet sejtjei mikroszkóp alatt jól láthatóan jelennek meg, így a diagnózis megerősíthető.

További vizsgálatok

A kolonoszkópián vagy a szigmoidoszkópián és a szigmoidoszkópián kívül a következő tesztek közül egyet vagy többet is elvégezhet, hogy kizárja a tünetek okát. Tartalmaz:

  • Székletelemzés: A teszt segít kizárni a fertőzést, mint a tartós hasmenés okait.
  • Vérvizsgálatok: segít megtalálni a vérszegénység vagy fertőzés jeleit.

Felső GI endoszkópia és biopszia: Segít kizárni a cöliákiát. Kezelőorvosa egy hosszú, vékony csövet fog használni kamerával a végén, hogy megvizsgálja az emésztőrendszer felső részét. Szövetmintát (biopsziát) vehetnek a laboratóriumi elemzéshez.

7. Hogyan kezelik a mikroszkopikus vastagbélgyulladást?

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás önmagában is megoldódhat. De ha a tünetek továbbra is fennállnak vagy súlyosak, kezelésre lehet szükség a enyhítésük érdekében. Kezelőorvosa általában lépésről lépésre alkalmazza a megközelítést, kezdve a legegyszerűbb és leginkább tolerálható kezelésekkel.

Diétázz és hagyd abba a droghasználatot

A kezelés általában az étrend megváltoztatásával és a gyógyszeres kezelés abbahagyásával kezdődik. Ez segíthet enyhíteni a tartós hasmenés tüneteit. Orvosa a következőket fogja kérni Öntől:

  • Fogyasszon zsír- és rostszegény étrendet: Az alacsony zsír- és rosttartalmú ételek segíthetnek a hasmenés enyhítésében.
  • Hagyja abba a tejtermékek, a glutén vagy mindkettő használatát: Ezek az ételek ronthatják a tüneteket.
  • Kerülje a koffeint és a cukrot

Hagyja abba minden olyan gyógyszer szedését, amely a tüneteit okozhatja: Orvosa másik gyógyszert fog felírni az alapbetegség kezelésére.Mikroszkópos vastagbélgyulladás: okok, diagnózis és kezelés

A mikroszkopikus vastagbélgyulladás önmagában is elmúlhat

Drogok használata

Ha a jelek és tünetek továbbra is fennállnak, orvosa felírhatja Önnek:

  • Hasmenés elleni gyógyszerek : például loperamid (Imodium) vagy bizmut-szubszalicilát (Pepto-Bismol)
  • Szteroidok: például budezonid (Entocort EC)
  • Az epesavakat gátló gyógyszerek: például kolesztiramin/aszpartám vagy kolesztiramin (Prevalite) vagy kolesztipol (Colestid)
  • Gyulladáscsökkentő gyógyszerek: Például a mezalamin (Delzicol, Apriso) segíthet a vastagbél gyulladásának szabályozásában.
  • Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek: Segít csökkenteni a vastagbél gyulladását. Példák: merkaptopurin (Purinethol) és azatioprin (Azasan, Imuran)

TNF-gátlók: Ilyen az infliximab (Remicade) és az adalimumab (Humira). Gyógyszerek, amelyek csökkenthetik a gyulladást azáltal, hogy semlegesítik az immunrendszer egyik fehérjét, az úgynevezett tumor nekrózis faktort (TNF)

Sebészet

Ha a mikroszkopikus vastagbélgyulladás tünetei súlyosak és a gyógyszeres kezelés nem hatékony, orvosa műtétet javasolhat a vastagbél egészének vagy egy részének eltávolítására. Ritkán műtétre van szükség a mikroszkopikus vastagbélgyulladás kezelésére.

8. Életmód mikroszkopikus vastagbélgyulladásban szenvedők számára

Mikroszkópos vastagbélgyulladás: okok, diagnózis és kezelés

A mikroszkopikus vastagbélgyulladásban szenvedőknek sok vizet kell inniuk

Az étrend megváltoztatása csökkentheti a mikroszkopikus vastagbélgyulladás okozta hasmenés tüneteit. Kipróbálhatja a következőket:

  • Igyál megfelelően vizet : A víz a legjobb, de a hozzáadott nátriumot és káliumot (elektrolitokat) tartalmazó folyadékok is segíthetnek. Próbáljon húslevest vagy hígított gyümölcslevet inni. Kerülje az olyan italokat, amelyek sok cukrot, szorbitot vagy alkoholt vagy koffeint tartalmaznak. Például a kávé, a tea és az üdítőitalok súlyosbíthatják a tüneteit.

     >> További információ Az orvosok rámutatnak a víz 10 egészségügyi előnyére

  • Egyél puha, könnyen emészthető ételeket: Ide tartozik az alma, a banán, a sárgadinnye és a rizs. Kerülje a rostban gazdag ételeket, például a babot és a dióféléket, és csak főtt zöldségeket egyen.
  • Egyél kis mennyiségű ételt: A nap folyamán az étkezések közötti távolság csökkentheti a hasmenést.
  • Kerülje az emésztőrendszert irritáló ételeket: Kerülje a fűszeres, magas zsírtartalmú vagy sült ételeket és más olyan ételeket, amelyek súlyosbítják a tüneteket.

A mikroszkópos vastagbélgyulladás gyakori krónikus egészségügyi állapot, amely számos kellemetlenséget okoz a mindennapi életben és a munkában. Bár a betegség nem növeli a rák kockázatát, a korai kezelés hatékony és javítja az életminőséget. Remélhetőleg a cikk hasznos információkkal látta el az olvasókat a betegségről, ami segít a betegség korábbi felismerésében, csökkenti a tüneteket és növeli a kezelési folyamat sikerének valószínűségét.

Nguyen Van Huan doktor


Barrett-nyelőcső: diagnózis és kezelés

Barrett-nyelőcső: diagnózis és kezelés

Dr. Le Mai Thuy Linh következő cikke bemutatja a diagnózist és a kezelést, valamint tippeket ad a Barrett-nyelőcső és a GERD megelőzésére.

Anális fájdalom: Nehéz nemet mondani senkinek

Anális fájdalom: Nehéz nemet mondani senkinek

Doktor Nguyen Ho Thanh An, az általános belgyógyászati ​​és diagnosztikai képalkotó szakértő cikke áttekintést ad az anális fájdalomról és annak okairól.

Gyomorégés: Okok, tünetek és kezelés

Gyomorégés: Okok, tünetek és kezelés

A gyomorégés gyakori tünet a gyomorban (gyomorban), és gyakran egy betegség megnyilvánulása. Derítsük ki Dr. Nguyen Lam Gianggal

A divertikulitisz gyógyítható? Mi a kezelés?

A divertikulitisz gyógyítható? Mi a kezelés?

Nguyen Vinh Thu doktor cikke a divertikulitiszről, egy olyan betegségről, amely fájdalmat vagy zavaró tüneteket okozhat a székelés során.

Epekövesség: okok és tünetek

Epekövesség: okok és tünetek

Dr. Le Hoang Ngoc Tram az okok, tünetek és kockázatok azonosítását segíti elő az epekőbetegség megelőzésére.

Hepatopulmonalis szindróma: meghatározás, jelek, diagnózis és kezelés

Hepatopulmonalis szindróma: meghatározás, jelek, diagnózis és kezelés

A hepatopulmonalis szindróma ritka egészségügyi probléma. Tanuljunk meg erről a szindrómáról Ho Ngoc Loi doktorral a következő cikkben

Mi az akut gastritis? Mik a tünetek és a kezelés?

Mi az akut gastritis? Mik a tünetek és a kezelés?

Az akut gastritis egyre gyakoribb. Tehát mik a tünetek és a kezelés? Hogyan lehet hatékonyan megelőzni a betegségeket?

Magas májenzim index: mi az oka?

Magas májenzim index: mi az oka?

A májenzim-index teszt a májfunkciós tesztek egyik leggyakrabban használt kifejezése. Az emelkedett májenzimek májproblémákat jeleznek, de legtöbbünk még mindig nem igazán érti ezt a betegséget. A következő cikk segít megérteni a megemelkedett májenzimek okait, és ezáltal jobban meg tudja előzni a betegséget.

Milyen szövődményei vannak az aranyérnek?

Milyen szövődményei vannak az aranyérnek?

Az aranyér nem életveszélyes, de számos aranyér szövődményt, például elzáródott ereket okozhat. Ezért ha tünetei vannak, azonnal orvoshoz kell fordulnia

Vastagbélpolipok: Milyen gyakran kell megismételni a kolonoszkópiát?

Vastagbélpolipok: Milyen gyakran kell megismételni a kolonoszkópiát?

Doktor Le Mai Thuy Linh szerint a vastagbélpolipok gyakori betegségek, és ha korán észlelik, hatékonyan és biztonságosan kezelhetők.