Cisztás fibrózis: ritka betegségek és tudnivalók

Ez egy nem gyakori genetikai rendellenesség az ázsiaiakban. Ez azonban óriási probléma a fehér emberek számára. A sok fáradtságot és betegséget hozó, bonyolult és nehéz kezelés a cisztás fibrózis gyakori jellemzői. A modern orvostudomány fejlődésével a cisztás fibrózisos betegek túlélési aránya napról napra növekszik.

tartalom

• 1. Mi a cisztás fibrózis?
• 2. Tünetek és okok
• 3. A cisztás fibrózis diagnózisa
• 4. Cisztás fibrózis kezelése

1. Mi a cisztás fibrózis?

1.1. Határozza meg

A cisztás fibrózis egy olyan betegség, amelyet genetikai mutációk okoznak, mint fő okot. A mutált gén hatására a szervezet "mirigyei" abnormálisan sűrű nyálkát választanak ki. Ezek a mirigyek a légutakban, a hasnyálmirigyben, az epeutakban, a bél lumenében, a vas deferensben és a melléküregekben találhatók.

1.2. Cisztás fibrózis a közösségben

A cisztás fibrózis a kaukázusiak fő problémája, a hordozók aránya 1:25. A kóros génhordozók cisztás fibrózis genetikai mutációiban szenvedő alanyok. Pontosabban a CFTR génhez kapcsolódó mutációk.

Tartalmaz:

• Az alanyok tünetmentesek voltak.
• Felnőttkorban tüneti, kevesen, elájulnak.
• Születéskor tünetei vannak, egyértelműek, tipikusak.

Ez az egyes egyedek genetikai mutációinak szintjétől függően történik. Ebből látható, hogy a cisztás fibrózisnak számos, eltérő súlyosságú kóros formája lehet, és számos gén befolyásolja.

A tipikus (súlyos) cisztás fibrózis tüneteivel küzdők aránya 1:2500. Ez azt jelenti, hogy minden 2500 megszületett csecsemőből 1 súlyos cisztás fibrózisban szenved. (2)

Sok sikert nekünk, ázsiaiaknak. Ázsiában ez az arány mindössze 1:35000. Ez azt jelenti, hogy 35 000 babából 1 tipikus cisztás fibrózissal születik. A kínai statisztikák szerint 1974 és 2017 között (43 év) mindössze 36 cisztás fibrózisos beteget regisztráltak.

1.3. Nehézségek és kihívások

A cisztás fibrózis közösségben való alacsony előfordulása miatt a klinikusok ritkán veszik figyelembe a betegek megkérdezésekor és vizsgálatakor. Ezenkívül a cisztás fibrózis az ázsiaiak többségében:

• Fény.
• Felnőttkorban jelenik meg.
• A tünetek kevésbé jellemzőek.

Ezért kevés egészségügyi intézmény van felszerelve ennek a patológiának a diagnosztikai vizsgálatával (ritkasága miatt). 

2. Tünetek és okok

A cisztás fibrózist a CFTR gén mutációi okozzák.

2.1. Tüdő (légzés)

A cisztás fibrózis által leggyakrabban érintett szerv. A tüdő cisztás fibrózisa a legtöbb szövődmény és halál oka a cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél.

Normál tüdő és cisztás fibrózisos tüdő

A tüdő gally alakú szerkezet. A levegő a légcsőből a hörgőkbe, a hörgőkbe és az alveolusokba kerül a CO2 és O2 cseréjére. Ebben a hörgők mirigysejteket tartalmaznak. Ezek a mirigyek kis mennyiségű nyálkát választanak ki, hogy felfogják a behatoló baktériumokat és szennyeződéseket. Feladata, hogy segítsen megóvni a tüdő tisztaságát.

A cisztás fibrózisban szenvedő tüdő esetében azonban a nyálka mennyisége nagyon nagy és vastag lesz. Ez megakadályozza a levegő átjutását a tüdőből a külső környezetbe és fordítva. Emellett a vastag viszkózus köpet környezet kedvező feltétele a baktériumok szaporodásának. Ez a probléma azért jelentkezik, mert a cisztás fibrózis nyálka csíraölő sejtjei rosszul mozgékonyak és gyengék, ha a köpet túl vastag.

A fenti okból a cisztás fibrózisos tüdőnek két problémája van:

Levegő bejutása nélkül a tüdő összeesik (a nyálkahártya elzáródása miatt). Ez a vér oxigéntartalmának csökkenéséhez, valamint a CO2-kiválasztás csökkenéséhez vezet.

A tüdőgyulladást okozó baktériumok szaporodnak, a betegnek újra és újra megismétlődik a tüdőgyulladása. Baktériumok százai maradnak életben normálisan steril környezetben, például a tüdőben. A gyakori baktériumok a következők:

• Kék gennybacillus (Pseudomonas aeruginosa).
• Haemophilus influenzae.
• Staphylococcus aureus (Staphylococcus aureus).
• Burkholderia cenocepacia.

A tüdőgyulladással kísért hosszú távú hörgőelzáródás tönkreteszi a hörgők normális szerkezetét, aminek következtében a hörgők kitágulnak, elveszítik összehúzódási képességüket és sok baktériumot tartalmaznak. A bronchiectasia jellemzője a gyakori köhögés, sűrű köpet, ismételt vérzés, visszatérő tüdőgyulladás, fogyás, mellkasi fájdalom... több köhögés, több köpet, vér köhögése…).

Balra: normál tüdő CT-vizsgálat. Jobb oldalon: A tüdő CT-vizsgálata bronchiectasissal

2.2. Hasnyálmirigy

Ha a hasnyálmirigyet érinti, a cisztás fibrózist hasnyálmirigy cisztás fibrózisának nevezik. Hasonlóképpen a tüdőben a vastag nyálka eltömíti a hasnyálmirigy-csatornát. A hasnyálmirigynek két fő szerepe van: endokrin (hormonok kiválasztása a vérbe, különösen inzulin) és exokrin (hasnyálmirigynedv kiválasztása a belekben).

Cisztás fibrózis esetén az exokrin kapacitás nagymértékben korlátozott, mivel a bélbe vezető hasnyálmirigy-csatorna elzáródott. Ezen túlmenően meg kell értenünk a hasnyálmirigy-lé szerepét, amely erősen képes lebontani a táplálékot, hogy a belekben könnyebben felszívódjon. Ha sok pangás van, és ez a folyadék hosszabb ideig tönkreteszi a hasnyálmirigy-csatornát, a hasnyálmirigy-szövetet, még a beleket is, a környező epét.

Ezért a hasnyálmirigy cisztás fibrózisa 2 problémához is vezet:

A heges és sérült hasnyálmirigycsatorna akut és krónikus hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezethet. A hasnyálmirigy endokrin szöveteinek pusztulása inzulinhiányhoz vezet. Ennek eredményeként a betegnél cukorbetegség alakul ki.

A hasnyálmirigy nedve nem jut be a bélbe. Sok étel és tápanyag nem szívódik fel a belekben (mivel nincs lebontható hasnyálmirigynedv), ami a következőkhöz vezet:

• Nyers széklet (elfogyasztott étel kiürítése) vagy ürülék (söpredék megjelenése a székletürítés után).
• Alultápláltság.
• Fejletlen.
• Vitaminhiány (különösen A, D, E, L vitaminok).   

A cukorbetegségben/cisztás fibrózisban szenvedő betegek problémáját azonban valójában számos tényező okozza. A hasnyálmirigy-szövet pusztulása csak az egyik ok.

2.3. Epeutak (a májban)

Hasonló elzáródás lép fel az epevezetékben. Ez az oka annak, hogy a beteg mája fibrózissá válik, ami a cisztás fibrózisban szenvedő betegek 4-15%-ánál diffúz cirrhosishoz (multi-lobed) vezet, akár súlyos májelégtelenségben is. A májelégtelenség vagy cirrhosis azonban gyakrabban fordul elő felnőtteknél.

2.4. Bél

A bél lumenében számos szekréciós mirigysejt található, amelyek kenik, valamint részt vesznek a táplálék lebontásában. Ha a váladék túl vastag, az bélelzáródást okozhat. A cisztás fibrózis miatti bélelzáródás az újszülöttek 10-20%-ánál fordul elő, az ilyenkor kialakuló bélelzáródást meconium bélelzáródásnak is nevezik. Azonban nem minden meconiumos bélelzáródást okoz cisztás fibrózis.

Felnőtteknél a cisztás fibrózis nagyobb valószínűséggel a vékonybél (ileum) egy kicsi, keskeny szegmensének elzáródásából ered, mint a kiterjedtebb helyek (duodenum, jejunum vagy vastagbél) elzáródásából.

2.5. Vasectomia

A sok mirigyet tartalmazó szerkezetnek az a szerepe, hogy a herékből termelődő spermát a ondóhólyagokban tárolja. Ha cisztás fibrózisban szenved, a férfiak 99%-a terméketlen lesz. Bár a herék spermatogenezis funkciója ma már teljesen normális. Ennek oka nem teljesen érthető. Ebben a tekintetben azonban nagy szerepe van a vastag nyák túlzott szekréciójának a vas deferensben és/vagy szerkezetének megváltozásának.

A női petevezetékek esetében: a cisztás fibrózis szintén hozzájárul a meddőség problémájához. Ez az arány azonban nem olyan magas, mint a férfiaké.

2.6. sinus)

Szinte minden cisztás fibrózisban szenvedő betegnek van sinusitise (a sinus röntgenvizsgálattal diagnosztizálják). Azt is fontos megjegyezni, hogy a cysticus sinusitisben szenvedő baktériumok többsége a tüdőben található. Ez arra utal, hogy lehetséges, hogy a cisztás fibrózisban szenvedő baktériumok az orrmelléküregekből származnak.

3. A cisztás fibrózis diagnózisa

Az olyan kontinenseken, mint Európa, az Egyesült Államok és Ausztrália, a cisztás fibrózisos betegeket többnyire újszülött-szűrés útján diagnosztizálják (a magas előfordulási gyakoriságuk miatt).

Szűrés

A világon a legtöbb szűrőprogram IRT-t (Immunoreactive Trypsinogen) használ a vérben a cisztás fibrózis szűrésére gyermekeknél. A tripszinogén a hasnyálmirigy által kiválasztott fő exokrin anyag, amely részt vesz a táplálék lebontásában.

Számos stratégia létezik a szűrésre, akár 2 IRT-vel, akár IRT-vel DNS-analízissel. A cisztás fibrózis végső és fő diagnózisa a páciens verejtékének (egyben külső elválasztású mirigynek) klorid (klór) koncentrációján alapul. Néha speciálisabb tesztekre van szükség, például:

Határozza meg az orrnyálkahártyán mozgó ionok koncentrációját! A CFTR aktivitás meghatározása anális nyálkahártya biopszián. Normális esetben a páciens verejtékmirigyei felszívják a verejtékben lévő klór mennyiségét, hogy csökkentsék a sóveszteséget. CFTR mutáció esetén ez a képesség csökken, a verejtékben lévő klór mennyisége a normálisnál magasabbra nő.

Késői diagnózis

Az ázsiai országokban gyakoribb probléma. A CFTR gén mutációi tipikusak és súlyosak lehetnek, ha korai csecsemőkorban jelen vannak. De ez a funkció fokozatos csökkenése is lehet az idő múlásával. Általában ebben a betegcsoportban a betegség enyhe, nagy a túlélési esély. A diagnózis jelenleg a verejtékben végzett klórkoncentráció-teszten és a DNS-elemzésen alapul.

A 60 mmol/l feletti verejtékklórkoncentráció a cisztás fibrózis küszöbe. Azonban néha 30-59 klórkoncentráció is előfordulhat ezeknél a betegeknél.

Összefüggés van a klórszint és a cisztás fibrózis tipikus (súlyos) súlyossága között. Az atípusos cisztás fibrózisban szenvedő betegek verejtékében alacsony a klórkoncentráció, és fordítva. (4)

Különbséget kell tenni a tipikus és az atipikus cisztás fibrózis között:

A tipikus és az atípusos cisztás fibrózist megkülönböztető táblázat

4. Cisztás fibrózis kezelése

4.1. Cisztás fibrózis okozta tüdőbetegség kezelése

A fertőzések elleni védekezés rendkívül fontos. Tartalmaz:

• Légúttisztítási technikák
• Hátsimogatás ülve.
• Lélegezzen pozitív nyomás alatt (nem invazív lélegeztetőgép).
• Ön által kiváltott köhögés.
• Porlasztott hipertóniás sóoldat vagy köpet hígító.

4.2. Orális antibiotikumok

A bronchiectasisban élő baktériumok, általában a Staphylococcus aureus és a Haemophilus influenza elpusztítására. A köpettenyésztés után, ha zöld gennybacillusokat és más Gram-negatív baktériumokat észlelnek, szájon át szedhető antibiotikumokat alkalmaznak a baktériumok elpusztítására. A lehetőségek most a következők lehetnek: Ciprofloxacin és Colistin inhalálva; Tobramicin.

4.3. A bronchiectasia (visszatérő gyulladás) súlyosbodása esetén

Antibiotikumok kezelése intravénás infúzióval, főként Betalactam + Aminoglikoziddal, a kezelés minimális időtartama 14 nap.

4.4. Az epeutak és a hasnyálmirigy cisztás fibrózisa

Orális hasnyálmirigy-enzimek alkalmazásával, ha cirrhosis lép fel, májátültetés végezhető.

4.5. Cukorbetegség és egyéb, cisztás fibrózissal összefüggő anyagcsere-betegségek

Az inzulinhiány és a szervezet megnövekedett inzulinrezisztenciája miatt inzulin alkalmazása és energiadús étrend szükséges. A csontritkulás gyakran kíséri a cisztás fibrózist, ezért meg kell fontolni a D-vitamin és a kalcium adagolását is.

Cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél az Aminoglikozidok könnyen károsíthatják a veseműködést, ezért naponta csak 1 adag aminoglikozidot szabad alkalmazni, és szorosan ellenőrizni kell a gyógyszerszintet és a szövődményeket.

4.6. Végstádiumú cisztás fibrózisban szenvedő betegek számára

A légzésfunkció súlyos károsodása, súlyos bronchiectasia (FEV1 <30% a "" várható="" jelentéshez képest),="" weight="" prompt="" transplant="" lung= "" for="" betegség=" " multiply.="" in="" future="" hybrid,="" work="" thing="" value="" direct="" next="" photo= "" haszon="" to=" " cftr="" is="" destination="" to="" main="" for="" with="" betegség="" multiply="" fiber="" Nang.="" need="" more="" research="" research="" than="" for="" with="" the="" thing="" value="">

A cisztás fibrózis ritka betegség Ázsiában, de fehéreknél igen gyakori. A cisztás fibrózis egy nagyon összetett genetikai betegség, amely több száz mutációt tartalmaz a cisztás fibrózis CFTR génjében. A mutáció minden típusa a tünetmentestől (a génhordozóktól) a tipikus tünetekig változhat.

Ezt a betegséget nehéz diagnosztizálni, mert nem gyakori, és az orvosok könnyen kihagyják. Csakúgy, mint néhány egészségügyi központ rendelkezik diagnosztikai készletekkel ennek a patológiának a kezelésére.