Tudnivalók a fogzási és fogfejlődési rendellenességekről gyermekeknél

Mint mindannyian tudjuk, a fogzás egy összetett folyamat, amely számos különböző szakaszon megy keresztül. A fogzás folyamata csecsemőkortól kezdődik, egészen a baba megszületéséig és kifejlődéséig. Nincs még egy olyan szerv az emberi testben, amelynek ilyen hosszú idő alatt éri el végleges formáját, mint a fogak. Ezen túlmenően, ezt a folyamatot számos olyan tényező is befolyásolja, amelyek a gyermekek fogzásában és fogfejlődésében rendellenességekhez vezetnek. Itt vagy a SignsSymptomsList segítségével megtudhatja ezeket a rendellenességeket!

tartalom

• 1/ A fogzási folyamat áttekintése
• 2/ Néhány rendellenesség a fogzásban és a fogfejlődésben

1/ A fogzási folyamat áttekintése

Mindannyiunknak két fogsora van, tejfoga és maradandó foga. A tejfogak 20 fogat tartalmaznak, és a baba körülbelül 6 hónapos korában törnek ki. A maradandó fogak 32 fogból állnak, és 6 évesen kezdenek kitörni. A gyermekek fogzási folyamata általában meghatározott sorrendet követ, és általában szimmetrikus a fogívben. Mindkét oldalon a fogak a másiktól számított 6 hónapon belül kitörnek. A fogzási idő eltérhet a szokásostól. Különféle tényezők befolyásolhatják a megjelenés idejét, beleértve az etnikai hovatartozást, a nemet, a környezetet, valamint a személyes tényezőket.

• Öröklődés (körülbelül 78%).

Család: Az ikervizsgálatok alapján összefüggés van a családi tényezők és a fogzás között.

Faj: A feketék jobban érintettek, mint a fehérek.

Nem: A nők jobban változnak, mint a férfiak.

• Környezet

Koraszülött vagy alacsony súllyal született babák: késleltetett fogzás.

Táplálkozás: csekély vagy nincs hatása.

• Test.

Hormonális:

Erős összefüggés van a hypopituitarizmussal és a hypothyreosissal.

Kisebb kapcsolat más növekedési hormonokkal.

2/ Néhány rendellenesség a fogzásban és a fogfejlődésben

A legtöbb embernek rendellenes fogkitörése lesz. Néhányan azonban problémákat tapasztalhatnak, például:

2.1/ ​​Lassú fogzás

A késleltetett kitörés az, amikor a fogak lényegesen később jönnek ki, mint a legtöbb embernél. Akkor is szóba jöhet, ha a fogzási folyamat megszakad. Egyes koraszülött, alacsony születési súllyal született csecsemőknél, valamint az alultáplált gyermekeknél előfordulhat, hogy késik a fogzás. Bizonyos betegségekben, például Down-szindrómás gyermekeknél is előfordulhat. Az olyan állapotok, mint a plusz fogak jelenléte, az elégtelen hely az ívben és az abnormálisan sclerosisos fogíny, helyi növekedési retardációt okozhatnak, amely csak néhány fogat érint.

2.2/ Korai fogzás

Egyes csecsemők fogai a születéskor korán vagy néhány héttel a születés után jönnek ki, ezeket „újszülött fogaknak” nevezik. Ezek lehetnek korai tejfogak vagy számfeletti fogak. A leggyakoribb megjelenési helyek az alsó elülső fogak. Ezeket a fogakat gyakran kihúzzák, ha ez megzavarja a baba táplálását, veszélyes, ha a légutakba esik; vagy fájdalmat okoz az anyának szoptatás közben.

Az olyan betegségekben szenvedő betegeknél, mint a pajzsmirigy-túlműködés és a korai pubertás korai fogzása is jelentkezhet. Általában az alsó fogak a felső fogak előtt jönnek ki, a nők korábban nőnek, mint a férfiak, a sovány gyerekek korábban nőnek, mint a kövér gyerekek. Normálisnak tekinthető az az eset, ha a fogzás időpontjánál néhány hónappal korábban vagy néhány hónappal később törnek ki fogak. A kitörés időpontja nem különösebben fontos, hacsak nincs nagy eltérés a fogzás átlagos életkorától. Mindeközben nagyon fontos a fogzás sorrendje, mert ez segít meghatározni a fogak helyzetét az állkapcson.

2.3/ Foghiányok

A fogak hiánya vagy hiánya akkor fordul elő, ha a fogfejlődés kudarcot vall. A hiányzó fogak egytől több fogig terjedhetnek. Fogatlanság a fogfejlődés teljes hiánya mindkét fogsornál. A fogak hiánya egyébként egészséges betegeknél fordulhat elő, vagy összefüggésbe hozható olyan állapotokkal, mint például az ajakhasadék.

2.4/ Számfeletti fogak

Néhány gyermeknek egy vagy több foga lehet. Előfordulhatnak normál emberekben, vagy olyan kórképekben szenvedő betegekkel kapcsolatosak, mint például: craniocervicalis diszplázia, szájpadhasadék, Down-szindróma. Legnagyobb százalékban a számfelesleg a metszőfogak és a nagyőrlőfogak voltak. Következő a mandibularis második premolar. Bár mindkét fogsorban számfeletti fogak fordulnak elő, az elsődleges fogsorban nagyon ritka.

A két felső központi metszőfog között elhelyezkedő számfeleslegű fogakat intersticiális számfeletti fogaknak nevezzük. A legtöbb ilyen fog a föld alatt nő, és nem látható az állkapcson. Az intersticiális számfelesleges fogak vagy bármely számfeletti fog késleltetheti a növekedést, elcsúsztathatja vagy összehúzhatja a meglévő metszőfogak gyökereit. A számfeletti intersticiális fogak általában palatálisak a metszőfogakhoz képest, és fordítottak.

A normál alakú többletfogakat extra fogaknak nevezzük. Általában mindkét állkapocs metszőfogaiban található. A felső állkapocsban a fog általában oldalfűrész alakú, és a foghoz képest meziálisan vagy távolabb helyezkedik el. Időnként hozzáadunk egy harmadik kis szűrőt is. A számfeletti fogak gyakran hipoplasztikusak és rossz helyen törnek ki. Általában kúpos vagy gumós.

Ha egyszerű, akkor habozás nélkül köpd ki. Ha azonban a többletfogak nem veszélyesek, és nem zavarják az okklúziót, akkor meg kell őrizni őket, mert a kihúzás nagyobb károkat okozhat, mintha ezeket a plusz fogakat a helyükön hagynák.

2.5/ Rendellenes fogszerkezet

A deformált fogak befolyásolhatják a fogzást. Súlyos esetekben előfordulhat, hogy a fogak egyáltalán nem törnek ki.

• Ikerfogak:

Részleges elválasztás eredménye, két korona alakja és ugyanaz a gyökércsatorna. Időnként teljesen szétválik két egyforma fogra. Az etiológiája traumás lehet, de a pontos ok ismeretlen. Ritkán, ha van, általában a maxilláris metszőfogakban. Az állkapcson lévő fogak száma még mindig elegendő.

• Fúziós fogak:

Két fejlődő fogrügy összetapadását jelenti, nagy fogszerkezetet alkotva. A fúziós folyamat a gyökér teljes hosszát vagy csak egy részét érinti. A gyökércsatornák lehetnek különállóak vagy közösek. Az ok ismeretlen, valószínűleg trauma. Gyakori a tejfogakban. A fennmaradó fogakból hiányzik egy fog. Nem lehet azonban megkülönböztetni a normál fog és a számfeletti fog összeolvadását az ikerfogtól, amikor a fennmaradó fogak még elegendőek.

Az ikerfogak és a fúziós fogak megkülönböztetése

• Együtt fejlődő fogak:

Két egymás melletti fog összeolvadásának formája a cementben, amikor a fog kialakult. Ez történhet a kitörés előtt vagy után, traumával vagy zsúfolt fogakkal kapcsolatban. A leggyakrabban előforduló fogak a 2. és 3. felső nagyőrlőfogak, ez a rendellenesség nem jelent gondot, kivéve, ha valamelyik fogat ki kell húzni. Ekkor kisebb műtétre van szükség a két fog szétválasztására, hogy a megmaradt fogak megmaradjanak.

• Belső fogak / fordított fogak:

A kifordított fogak a fogfejlődési rendellenességek, amikor a proliferatív zománchám a mesenchymalis papillába hajtódik. Ez az epiteliális rész még mindig aktív az enzimtermelésben, és dentintermelő mesenchymálist indukál. Végül a fog belsejében egy fogszerű massza képződik, amely a fog belsejében lévő lyukon keresztül távozik a szájkörnyezetből.

Az intradentális fogak nem gyakori anomália, amely túlságosan mély nyelvüreggel jelentkezik, amely néha eléri a csúcsot. Leggyakrabban a maxilláris maradandó oldalsó metszőfogakban fordul elő, bár más elülső fogakat is jelentettek. Az ok ismeretlen. A fogakban lévő fogak kedveznek a lepedék és a baktériumok felhalmozódásának, így könnyű a fogszuvasodás. A belső zománc bélés hiányos, kapcsolat lehet a központi fossa és a pulpa között. Nagyon hamar pulpanekrózishoz vezet, csak röviddel a kitörés után, még azelőtt, hogy a fog bezárná a csúcsot. A belső fogak gyökérkezelése azonban nagyon összetett. Ezért a megelőzés érdekében a klinikai vizsgálat és a korai diagnosztikai film kombinálása szükséges.

• Kiálló fogak

A kitüremkedés egy fejlődési rendellenesség, amelyet gombként határoznak meg, részleges kiemelkedés a fog felszínéből. Gyakori a premolárisokban, például egy extra középső okkluzális zónában (okkluzális sub-gomb), vagy az elülső cingulumban (Talon/Talon cusp). Feltételezik, hogy a belső zománchámnak és az alatta lévő mesenchyma egy részének a fogászati ​​szervbe való kiemelkedése a fog korai fejlődése során. A pontos mechanizmus azonban nem ismert.

>> A gyermekek fogsorának hibája sok szülő számára aggodalomra ad okot. További információ a következő cikkben: Rossz beállított fogak gyermekeknél: A felismerés és a megelőzés jelei

2.6/ Rendellenes helyzet

2.6.1. Ritka fogak, tátongó

A fogak elvesztése a leggyakoribb jelenség a tejfogrendszer elülső területén. A ritka fogak gyakran a fogak méretéhez képest viszonylag széles állkapocsboltozat miatt alakulnak ki, így több hely van, a fogak kinőnek. Azok az esetek, amikor nincs helyfelesleg, de a fogak még ritkák, mint a korai fogvesztés, fogvesztés, földalatti fogak, alacsony tapadású ajkak. Ezen kívül vannak olyan esetek, amikor a fogak normálisan nőnek, de idővel fokozatosan az elülső fog területe elvékonyodik.elöl a nyelvlökés hatására. Illetve fogágybetegség esetén a szomszédos szövetek ereje miatt a nagy csontvesztés könnyen elmozdul, a fogak szétterülnek.

2.6.2. Zsúfolt fogak

Amikor az állkapocs a fogak méretéhez képest kicsi, a helyhiány miatt a fogak összezsúfolódnak és megdőlnek. Gyakran a kitörés utolsó sorrendjében lévő fogak megdőlnek, mert akkor kezdenek kitörni, amikor a többi fognak már elegendő helye van az íven. Ezért a maxilláris szemfogak gyakran eltérnek vagy eltolják az oldalsó metszőfogakat a szájpadlás felé; A mandibularis második premolarok általában hajlamosabbak. Ráadásul az alsó elülső fogak gyakran zsúfoltak, mert egygyökerűek, kicsik, így helyhiány esetén könnyen elforgathatók, elmozdíthatók. A zsúfolt fogak gyakoribbak az állandó fogazatban. A zsúfolt maradó mandibula elülső fogak esetében a többség központi metszőfog, amely a meziális él linguális elfordításával forog.

Ha a tejfogak zsúfoltak, általában csak kissé zsúfolódnak az alsó állkapocs fogterületén. Ilyenkor az oldalsó metszőfogak általában el vannak forgatva (az esetek 86%-ában az elsődleges fogak túlzsúfoltsága esetén), a disztális él a nyelv felé fordul. Ha azonban zsúfoltság van a lombhullató rendszerben, az a tartós fogazat súlyos helyhiányának előrejelzője.

2.6.3. Forgó fogak

Răng có thể bị xoay quanh trục nhiều hay ít do những tác động xảy ra khi mầm răng đang hình thành, răng đang mọc hoặc khi đã mọc trên cung hàm. Nếu chấn thương tác động lên mầm răng, răng mới mọc lên đã xoay. Đôi khi răng có thể tự xoay trở lại đúng vị trí do tác động của môi, má, lưỡi. Răng một chân dễ bị xoay hơn răng nhiều chân. Răng đã mọc trên cung hàm có thể bị xoay khi mất răng kế cận. Có thể gặp những trườmg hợp răng cối nhỏ thứ 2 xoay ngang hòan toàn do mất răng cối lớn thứ 1 sớm. Một số trường hợp răng khôn hàm dưới mọc khi cung răng đã ổn định, đẩy các răng về phía gần làm cho các răng cửa dưới xoay nhẹ, lạc chỗ.

2.6.4. Răng sai chỗ, lac chỗ

Răng sai chỗ là trường hợp răng xuất hiện ở xa vị trí bình thường. Những trường hợp răng mọc ở khẩu cái, ngược lên hốc mũi, nhô ra da, răng ở khuyết sygma, cảnh đứng xương hàm… Thường sai chỗ nhất là răng nanh hàm trên

2.6.5. Răng dời chỗ, răng chuyển vị

Răng chuyển vị là thuật ngữ chi trường hợp các răng vĩnh viễn kể nhau đổi vị trí cho nhau. Ti lệ răng chuyển vị là 0,38%. Răng chuyển vị thường xảy ra ở hàm trên, và thường kết hợp với những bất thường khác như thiếu răng, còn răng sữa, răng của bên hình chêm.

Nguyên nhân của hiện tượng chuyển vị này vẫn chưa được lý giải rõ ràng. Nguyên nhân có thể là do: chấn thương răng, còn răng sữa, chuyển vị trên đường mọc răng, thay đổi vị trí mầm răng.

Chuyển vị răng nanh và răng cối nhỏ

2.6.6. Răng ngầm

Răng ngầm bao gồm các răng ngừng mọc do cản trở vật lý trên lộ trình mọc, mọc nghiêng lệch hoặc cứng khớp. Các răng ngầm vẫn còn lại trong xương hàm sau thời gian mọc thông thường. Bao răng của những răng này không liên thông với môi trường miệng. Những răng thường ngầm nhất là răng khôn hàm dưới, răng khôn hàm trên và răng nanh trên, tiếp đến là răng cối nhỏ và răng dư. Nguyên nhân gây ngầm là do thiếu chỗ mọc, góc độ của răng, có cản trở trên đường mọc răng,  khóang hóa chậm.

Trên đây là một số bất thường mọc răng và phát triển răng mà chúng ta cần lưu ý. Nhận biết và hiểu được nguyên nhân sẽ giúp chúng ta có cách phòng ngừa và khắc phục những bất thường này, giúp trẻ có hàm răng khỏe đẹp hơn.